Orbán Viktor a KAVOSZ „20 éves a Széchenyi Kártya Program” című ünnepi gálarendezvényét tartotta alkalmasnak arra, hogy értékelje az aktuális gazdasági helyzetet és a legnagyobb kihívásokat. Beszédében az energiaár, az infláció és a kamatok emelkedése jelent meg, mint a legnagyobb kihívások.
Rendeleti úton tervezi újra a kormány a jövő évi költségvetést, elsődleges cél a rezsicsökkentés fenntartása, és az ehhez szükséges költségvetési fedezet előteremtése. A miniszterelnök szerint mind a Covid, mind a pénzügyi válság idején szükség volt az állami beavatkozásra, ez magyarázta a gyakoribb állami beavatkozás hátterét. A jelenlegi szankciós helyzetben is ezt kell alkalmazni.
Orbán kifejtette, hogy az állam, a kormány és a piac egymásnak nem ellenségei, egyik sincs meg a másik nélkül, együttműködésre van szükség. Sok vállalkozás nem élné túl erős állam és együttműködés nélkül. Olyan energiaválságba kerültünk, ami az egész európai ipar rohamos leépüléséhez vezethet – fogalmazott.
Társadalompolitikai szempontból nem vitatható a rezsicsökkentés, még ha közgazdasági szempontból igen. 7 milliárd euró volt az ország energiaimportja 2021-ben, idén 17 milliárd euró lesz, jövőre 17-20 milliárd euró – sorolta. Az energiakrízis következményeként valahonnan elő kell teremteni 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forint. Ennyit veszít el a magyar gazdaság önhibáján kívül, csak azért, mert az energia ára megnőtt – tette hozzá Orbán.
A jövő évi költségvetéstől nem szabad várni többletpénzeket bizonyos célokra, mert minden plusz forrást a Rezsivédelmi Alapnak kell szánni. A munkaadók és a munkavállalók minimálbéremelésről szóló tárgyalásain előkerült járulékcsökkentésről ezt mondta:
„Nem tudjuk csökkenteni a TB-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést.”
via 24.hu (Portfolio)
