Magyarországon az egy főre jutó GDP nem számít rossznak másokhoz képest, az emberek ezt mégsem érzik. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy a magyaroknál az egész EU-ban csak a bolgárok tudtak kevesebb pénzt költeni. Több magyar keres elfogadhatóan, de a nélkülözők száma így is nőtt – ezt már a KSH mutatta ki az eldurvult drágulás előtti adatokból.
Minden évben december közepén közzé teszi az Eurostat az Európai Unió polgárainak fogyasztási adatait. Ez alapján Magyarország az EU második legszegényebb országa, egyedül Bulgáriánál teljesítünk jobban. A régiónkból Szlovákiával még úgy, ahogy egy szinten vagyunk, de Romániához képest már jelentős az elmaradás.
A szegénység-gazdagság ellentétpár talán legprecízebb mutatója a tényleges egyéni fogyasztás (AIC) – azaz actual individual consumption. Ez a mutató azt méri, hogy mennyi fogyasztási cikket és szolgáltatást vásárolnak a háztartások, illetve mennyit ad nekik az állam és a nonprofit intézmények. Ezt kiegyensúlyozzák azzal is, hogy milyen az árszínvonal az adott országban, ezért nem is euróban vagy más pénznemben szoktak számolni, hanem vásárlóerő-paritáson.
Magyarországon jelenleg ugyanannyi a mutató értéke, mint egy évvel korábban, vagyis az EU-átlag 70 százaléka. Tavaly ilyenkor ennél a bolgár 61 és a horvát 68 százalékos adat volt rosszabb, és a mienkkel pontosan megegyezett a lettországi. Azóta Bulgária 65-re, Horvátország 72-re, Lettország pedig 76-ra emelkedett.
Mivel az adatfeldolgozás lassú az összetettsége miatt, így ezek a 2021-es helyzetet tükröző számok, így csak részben látható a durva kormányzati osztogatás, ami tavaly novemberben kezdődött el a kampánnyal, és a végén nagyjából kétezer milliárd forintot szórtak ki a nép közé. A jelentős mértékű infláció sem látszik a számokon.
A leggazdagabb állam Luxemburg maradt, ami talán nem meglepetés még csökkent mutatóval sem (145-ről 144-re), második helyen Németország áll (124-ről 120-ra), majd következik Dánia (122-ről 119-re). Ausztria az ötödik helyről előrelépett a negyedikre, 116 százalékkal, de nem sokkal marad el tőlük a finn 112 és a svéd 111 százalékos mutató sem.
A másik fontos gazdasági mutatót is közzétette az Eurostat, szintén 2021-ről az egy főre jutó GDP-t. Eszerint hátulról csak a hetedik hely Magyarországé, ami nem számít rossz helyezésnek. Az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlagnak pontosan a 75 százaléka, ezzel beértük Portugáliát. Utánunk következik Románia, Lettország, Horvátország, Szlovákia, Görögország és Bulgária. Luxemburg, Írország és Dánia vezeti az európai listát, Ausztria az ötödik. Ebből a szempontból 2022 is elfogadható lesz számunkra, az év elején akkora volt a növekedés, hogy még a mostani gyenge teljesítmény is csak 5 százalék körülire húzza le az éves átlagot.
Annak köszönhető nálunk a növekedés, hogy idén nyárra a szolgáltató szektor magára talált 2021-hez képest, és az iparban a háború nagy leállásokat nem okozott. Tömeges munkahelyvesztés nincsen és úgy, ahogy az ipar is megy. Érdemes hozzátenni: hiába nő a GDP-nk, ha egyszer a többlet jelentős részét azzal a lendülettel el is viszi az, hogy külföldről kell árukat behozni.
Az országon belüli pénz eloszlást a KSH A háztartások életszínvonala című anyagában mutatja be évről évre. A legfrissebb anyaguk szerint 2021-ben évi 1,92 millió, azaz havi 160 ezer forint volt az egy főre jutó nettó jövedelem. A háztartások legszegényebb ötöde 94 ezer forintból kellene, hogy megéljen havonta, a leggazdagabb ötödnél 409 ezer forint ez a mutató. Aki pedig olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem 210 ezer forint fölött van, az már a magyar társadalom felső 40 százalékába tartozik.
A legszegényebb ötödnél az összes kiadás több mint felét elviszi az evés és a lakásfenntartás: a költések 32,4 százaléka megy ételre és alkoholmentes italra, 21,8 százalék lakásfenntartásra és rezsire. A harmadik legnagyobb tétel náluk a közlekedés, erre az összes pénzük 7,9 százalékát fordítják. A leggazdagabb ötödben étkezésre a havi pénz 23 százaléka megy el, lakásra és rezsire 15,6 százalék. Ők arányaiban a közlekedésre költenek sokkal többet másoknál, az összes kiadásuk 12,9 százaléka megy el erre.
via HVG
