Az Agrárminisztérium közleményben írta meg, hogy április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot a kormány.
„Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós inflációval” magyarázza a döntését a kormány. Az árstop a legutóbbi módosítás értelmében december 31-ig volt érvényes, a kormány 2022 végére ígérte, hogy dönt a nyolc élelmiszer árainak sorsáról.
Az ársapkák működnek Nagy István agrárminiszter szerint, ugyanis a vásárlók azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Azt számolták ki az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján, hogy az ársapkás termékekből több fogyott idén, mint ugyanekkor 2021-ben.
81 százalékos növekedés volt a legnagyobb, ami a 2,8 százalékos UHT tej esetében figyelhető meg, 25 százaléknál nagyobb a fogyasztás a többi ársapkás termék esetében is – állítja az Agrárminisztérium.
Bár kormányzati körökben népszerű az élelmiszerárstop, tudni kell, hogy számos problémát hoz magával: az árstopos termékekből az emberek raktároznak, a boltoknak nem éri meg készleten tartani ezeket, ezért állandó a hiány. A kisboltok a legnagyobb vesztesei az intézkedésnek, az első félévben több mint 2000 kiskereskedelmi egység zárt be, ennek az energiaárak elszállása mellett minden bizonnyal köze lehet az árstopokhoz is.
Nagyobbak a tartalékaik a nagy láncoknak, és jobban tudnak játszani az árazással, átterhelni más termékekre azt az összeget, amit az árstopon veszítenek – ennek komoly inflációs hatása is lehet. Ha majd kivezetik az árstopot, hirtelen egyszerre megdrágulnak a korábban befagyasztott árú ételek is, miközben az valószínűtlen, hogy a boltok érdemben csökkentenék a többi árat, amit korábban emiatt növeltek meg.
Matolcsy György jegybankelnök a parlament gazdasági bizottsága előtt elhangzott kritikus beszédében bírálta az árstopokat, szerinte az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet hoznak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint azonban ez nem igaz.
via Telex