Öt magyar településről is neveztek el krátereket a Marson.
„A bolygókat a legtöbb esetben űrszondák vizsgálják meg, már a 70-es évek vége óta. Szerencsére, a mai szerkezetek már olyan fényképeket küldenek a Földre, amelyekből részletes térképeket készítenek a tudósok. Ezek, illetve a helyszíni vizsgálatok segítenek abban, hogy minél jobban megismerjük a világűr egyes égitestjeit” – mondta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára annak kapcsán, hogy milyen kutatásokra és feltérképezésre van szükség egy-egy névadáshoz egy másik bolygón.
A szakemberek rendelkezésére állnak a térképek, így már el lehet nevezni krátereket, hegyvonulatokat, erről pedig egy szakmai bizottság, a Nemzetközi Csillagászati Unió dönt.
„1976-ban neveztek el először bolygókon különböző régiókat, utoljára viszont tíz éve volt nagyobb elnevezési dömping” – magyarázta Mizser Attila. – „Úgy tudom, 100 ezer főnél kisebb városokról nevezhetnek krátereket a Marson, de hogy erre ki tesz javaslatot, vagy ki jelöli ki ezeket a településeket, nem tudjuk. Az Uniónál létezik erre egy bizottság, aki az égitestek és különböző formációk nevéről dönt, szigorú, de nem világos elvek mentén” – tette hozzá a csillagász.
Az öt magyar település pedig a Bács-Kiskun megyei Kalocsa, a Heves megyei Eger, a Tolna megyei Paks, a Somogy megyei Igal és a Zala megyei Bak.
De nem csak a Marson vannak magyar elnevezések. A Holdon 17 magyar tudósról vagy ismert emberről neveztek már el krátert, többek között Eötvös Lorándról vagy Neumann Jánosról.
„A Vénuszon… hét magyar érintettség van, többek között van egy Tünde nevű kráter, de Balázs Júlia csillagász és Jászai Mari-díjas színésznő után is neveztek el egy-egy krátert. A Merkúron Bartók Béla, Jókai Mór és Liszt Ferenc viseli a magyar illetőségű mélyedések nevét” – zárta Mizser Attila.
via borsonline
