A kecskeméti szűz eget 1913. április 6-án szelte át először repülő ember. Dobos István pilóta, ekkor emelkedett Kecskeméten először a magasba a könnyű acélcsövekből összeszerelt Albatrosz nevű monoplánján. A repülőnapon azonban iszonyú erővel dühöngtek a tavaszi szelek, csak estefelé csillapodott annyira a mérges vihar, hogy Dobos némi kockázattal mégis fölrepülhetett. A csípős szélben való hosszas várakozásban kifáradt nagyközönség jórésze azonban akkor már oszladozott. A repülőnapot, mivel a következő vasárnapon hóvihar tombolt, április 20-án megismételték. A Kecskeméti nagy képes naptár beszámolója szerint a teljes sikerrel végződő repülőnap sok ezernyi néző jelenlétében ez alkalommal a „széktói laposon folyt le”.
Kecskemét fejlesztési céljai között a katonai repülőtér polgári használata többször előfordult kérdésként. Nemcsak, mint kisgépes mekka Budapest mellet, hanem mint turisztikai lehetőség is. Még a 2000-es évek közepén merült fel az ötlet, hogy a harcászati repülésben rejlő idegenforgalmi potenciált intenzívebben kellene kihasználnia a városnak, és ezért repüléstörténeti és repüléstechnikai élményközpont kialakítását álmodták meg. A projekt várható ütemezését 2020-2022 közé lőtték be, amire 1 milliárd forintot szántak volna.
Szekéren ezrek táboroztak a széktói mezőn, hogy lássák a jövőt
A rendszeresnek aligha mondható légiparádék az elmúlt 100 évben mindig tömegeket vonzott; legutóbb 2021-ben, amire nyolc évet vártak a repülők szerelmesei. Tavaly 120 ezren nézték meg a honvédségi bemutatót, amiről a KecsUP-on fotós/videós cikkünkben számoltunk be; voltak azonban olyanok, akik be sem jutottak. Honvédségi beszámolók szerint a rendezvény lebonyolításán mintegy 4500 ember dolgozott, köztük 1200-an katonák és rendőrök feleltek a biztonságért.
A századelőn is, csak kicsiben, a repülőteret rendőri és katonai kordon fogta körül, úgy, hogy a térre jegy nélkül bejutni nem lehetett. Hatvan gyalogos és harminc lovasrendőr, valamint két század katonaság tartotta fenn a rendet. A repülőtérre gyalog a katonai kórházzal szemben levő utón lehetett bejutni, kocsin pedig a Rudolf-laktanya és a katonai szénaraktárak közötti úton.
„A repülőtér környékén ezrekre menő járművekből egész nagy kocsitábor alakult. Mintha csak újabb honfoglalásra indult volna a magyarság, ezren meg ezren táboroztak a népségek a széktói mezőségeken”, hogy az Albatrosz, mint egy repülő szörnyeteg, kiterjesztett szárnyakkal elstartolhasson. A közönség hangos éljenriadalommal kísérte a mindig magasabbra emelkedő Dobost, aki két óriási kört írt le a kecskeméti égen. A gépmadár kattogó motorja ezután elhallgatott, a pilóta megállította a hajtógépezetet és siklórepüléssel, meredek ívben ereszkedett le a földre. A leszállást követően ezüstkoszorúval jutalmazták Dobost, aki 1913-ban több vidéki városba is elrepült – foglalta össze a látottakat a korabeli tudósító.
Asztalosból lett repülőgép-konstruktőr 1914-ben megdöntötte az akkor 1240 méteres magassági rekordot. Pilótaként szolgált az első világháborúban, 1919-ben pedig kiemelkedő repülőteljesítményt hajtott végre, amikor Kijevbe, majd onnan vissza Budapestre, 2200 kilométeres repülőutat két leszállással teljesített 8 óra alatt. Dobos István 45 évesen, 1937-ben berepülés közben vesztette életét.
Repüléstörténeti és Repüléstechnikai Élményközpontot is álmodtak Kecskemétre
2008-ban rendeztek már repüléstörténeti kiállítást, akkor a Repülők és Rendvédelmiek Bajtársi Egyesülete szervezésében a Magyar Katonai Légierő megalakulása 70. évfordulója alkalmából a volt Tiszti Klubban.
Kecskemét turisztikai vonzerőjének erősítése céljából a kétezres évek közepén röppent fel az ötlet, hogy a kecskeméti repülőtér szomszédságában repülési élményközpontot hozzanak létre. Bele is került a város 2007-2013 közé eső városfejlesztési stratégiájába. Részleteket nem tartalmazott a projekt, se dátumot, hogy mikorra valósulhatna meg az ambiciózus terv. A 2015-2020 közti kecskeméti gazdasági program a turizmust viszont, mint a magyar gazdaság egyik legjelentősebb ágazatát említette. Ebből adódóan Kecskemét növelni szeretné a turizmus helyi gazdaságban, és a hozzáadott értéktermelésben betöltött szerepét, legyen szó kultúráról, egészségügyi szolgáltatásokról, élményközpontok létrehozásáról.
A cél az lenne, hogy Kecskemét az átutazó város szerepkőrből kilépve, turisztikai célponttá váljon. Ezek közé sorolják ma a Kecskeméti Fürdőt, a Hírös Lovardát, a Gokart Stadiont, a Hírös Agóra Központot, a vízi-sport fejlesztéseket. Ekkor fogalmazódott meg a lakókocsis és sátras kemping, a Széktói Stadion felújítása, a Mercedes látogatóközpont, a Rudolf Családi Kert és Közösségi Sportpark, a Városháza turisztikai jellegű fejlesztése is. És továbbra is megjelent attrakciófejlesztési lehetőségként a Repüléstörténeti és Repüléstechnikai Élményközpont. 2020-2022 időszakra ütemezték, 1 milliárd forintot szántak volna rá.
Évek óta tervezik azt is, hogy civil és katonai gépek is használhassák a kecskeméti repteret. 2017-ben a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a kecskeméti repülőtér közös (katonai és polgári) felhasználásúvá fejlesztését. 2018-ban több mint 5,5 milliárd forintot szánt a kormány arra, hogy polgári gépek fogadására is alkalmassá tegye a kecskeméti katonai repülőteret, amiről Németh Szilárd (Fidesz), a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt. A tervek szerint a beruházással 2020-ra végeztek volna. 2019-ben a költségvetésből végül 1,4 milliárd forintot hagytak jóvá a reptérfejlesztésre. 2021-ben nyílt tendert írtak ki a katonai reptér polgári zónájának tervezésére, amit az Uvaterv Út-, Vasúttervező Zrt. készíthet el nettó 146 millió forintért.
(Forrás: Arcanum/Kecskeméti nagy képes naptár, 1914)
