A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség nyilvánvalónak látja, hogy az intézkedés nem érte el célját, így az élelmiszerárstop kivezetésére kéri a kormányt. A háború, az aszály és az energiaárak emelkedése miatt fenntarthatatlanul súlyos pluszterheket jelent a boltosoknak, hogy a hatósági áras termékeket még mindig a 2021. október 15-ei árakon kell forgalmazniuk – mondta Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára.
„Nem tartható már április 30-ig sem ez a nyomás, ez a veszteség” – érvel a szövetség, ezért mielőbb tárgyalásokat kezdeményeznek a döntéshozókkal. Szerintük „nem ért célt maga az intézkedés, nem mérsékelte az inflációt az élelmiszerek tekintetében”, ezért kérik „a lehető legrövidebb időn” belüli megszüntetését. Az látszik kirajzolódni, hogy az árstopok összességében nem fékezik az élelmiszerinflációt, hanem az ellenkezője történik.
A kereskedőknek nagy terhet jelent az ársapka, miközben a rögzített árú termékekre továbbra is nagy, sőt, egyre nagyobb az igény. „Az árstop bevezetésének az elején nem is volt olyan nagy mértékű ez a nyomás, de ahogy telnek-múlnak a hónapok, egyre nagyobb az igénytöbblet” – nyilatkozta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.
Fodor úgy látja, hogy a vidéki kis és családi vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, mert ők nem tudják szét osztani az árstop okozta veszteséget a többi termékre, míg a nagyobb láncok igen.
„Akár több, mint négyezer kisbolt is bezárhatott” – mondta Hornyák József, a Portfolio makroelemzője. Szerinte idén sem várható kedvező változás ebben, legalábbis a szakértők 2023-as inflációs előrejelzései alapján.
Január 13-tól olyan készletezési szabályt írtak elő, amely értelmében a hatósági áras termékekből az átlagos készlet kétszeresét kell tartaniuk – ez tovább fogja nehezíteni a kereskedők helyzetét. Piaci szereplők és közgazdászok is kritizálták a döntést: „Hoznak egy rossz intézkedést, amit aztán újabb rossz intézkedésekkel akarnak korrigálni”.
via Telex
