Írásbeli kérdéssel fordult Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, hogy rámutasson egy fontos jogi ellentmondásra, és hogyan képzeli a kormány Paks I. üzemidejének meghosszabbítását és Paks II. megépítését, egyszerre.
2014 elején egyezett meg a magyar és az orosz kormány, hogy orosz állami hitelből az orosz állami Roszatom új atomerőműveket épít Paksra – ezt a beruházást az Európai Bizottságnak is engedélyeznie kellett. Az engedélyezésnél vizsgálták azt is, hogy nem számít-e tiltott állami támogatásnak a beruházás finanszírozása. A Bizottság végül 2017 októberében hozzájárult az építkezéshez, azonban voltak kikötéseik: a Paks II. által megtermelt áram egy jelentős részét tőzsdén kell eladni, azaz piaci áron, versenyhelyzetben kell értékesíteni.
A Bizottság azért fogadta el és méltányolta az állami támogatást részben, mert a Paks I. négy blokkjának üzemideje 2032 és 2037 között lejár, azokat egymás után be kell majd zárni, és új atomerőművek nélkül áram nélkül maradna Magyarország, ekkora kiesést másként nem lehet pótolni.
„A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a paksi atomerőmű 1-4. blokkjainak fokozatos, 2032, 2034, 2036 és 2037 végéig tartó leállítása nyomán jelentkező kapacitásveszteséget hivatottak kompenzálni Paks II. 5. és 6. blokkjai, mert a régi blokkok további üzemidő-hosszabbítására nincs kilátás” – olvasható a Bizottság határozatában.
A Bizottság tehát azzal engedélyezte a beruházást, hogy a magyarok a 30-as években kikapcsolják Paks I-et, örökre.
A magyar kormány terve szerint 2025-ben indul Paks II. egyik fele, 2026-ban a másik, és 2032-től zárnak a régi blokkok, tehát lesz négy év, amikor 6 blokk is üzemel, hogy aztán 2037 után már csak az újak maradjanak, és ezt a Bizottság jóvá is hagyta. Többet azonban nem.
Az osztrákok félve attól, hogy a magyarok nem fogják betartani az engedélyben leírtakat, és hosszabb távon párhuzamosan fog működni a régi és az új blokk – ezzel versenyelőnyre szert téve – megtámadták azt az EU Bíroságon. A Bíróság azonban visszautasította az osztrákok panaszait, és erre a kifogásukra többek között így reagált:
,”(…) a Bizottságnak a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozata csak abban a formájában vonatkozik a támogatásra, ahogyan azt e határozat ismerteti, vagyis a megtámadott határozat csak annyiban engedélyezi a támogatást, amennyiben az a bejelentett intézkedéssel összhangban marad.”
