A Népszava birtokába került egy belügyminisztériumi dokumentum, amelyből kiderül, hogy rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák.
Jelenleg az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel végzik a pedagógusok munkájának ellenőrzését. A tervezettel nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.
A “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd az új belső értékelés folyamata. Először a tanév elején kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra, majd a tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján.
A cél a pedagógusok ösztönzése a “minőségi munkavégzésre”: az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket.
A Belügyminisztérium több példát is említ, hogy milyen teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk a pedagógusoknak tanév elején: egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának, vagy legalább öt, a “magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt.
Az intézményvezetők célkitűzéseire is írtak példákat: elvárás lehet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben, vagy hogy a 9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája.
Általános elvárások is vannak arról, mit lehet “ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni. A tanárok esetében egyebek mellett azt, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja “a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”.
A jó igazgató ismérve az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.
A pedagógusoknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük, a tanároknak ezeknek: eredményesség és hatékonyság – terhelhetőség – pedagógiai és szakmai minőség – gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése – munkafegyelem, határidők betartása – kommunikáció, szakmai együttműködés – tehetséggondozás, felzárkóztatás – kapcsolat a szülőkkel, családokkal – motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás – egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Az igazgatóknál egyebek mellett az iskola eredményessége, fejlesztése, a gazdálkodás hatékonysága, vezetői kommunikáció és irányítás, motiváció, a szülőkkel, családokkal és a fenntartóval ápolt jó kapcsolat a szakmai eredményesség mutatója.
100 pontot kaphatnak az értékelés során a pedagógusok és az intézményvezetők is, a tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék (tőlük akár pénzt is elvonhatnak).
Lesz majd egy körülbelül fél éves kipróbálási időszak egy kislétszámú, de valamennyi köznevelési intézménytípust lefedő minta bevonásával.
