Ha Magyarország megkapja a közel 10 milliárd eurós uniós újjáépítési hitelkeretet, akkor azt Orbán Viktor leginkább energiaügyi projektekre használná. A kormány össze is állított egy nagyratörő energiaügyi tervet, amit már tárgyalhatnak is a hétfőn megnyitott, soproni kihelyezett kormányülésen.
A Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv bőven tartalmaz energetikai beruházásokat, de Magyarország és az Európai Unió nem biztos, hogy ugyanazt gondolja energiáról, például földgázról, orosz leválásról, klímacélokról. Az RRF mellett a RePowerEU program forrásai is szerepelhetnek a tervben, így akár összesen 4000 milliárd forintnyi uniós pénzt szeretnénk felhasználni, ebben az esetben pedig a projektek összértéke még ennél is sokkal nagyobb lehet, akár 5500-6000 milliárd forint.
A Telex információi szerint nagyjából 20 témakör köré lehet csoportosítani a projekteket, amelyekből vannak nagyobb finanszírozási igényűek is, amelyek akár 200-300 milliárd forintos tervek is lehetnek:
- Hálózatfejlesztés – villamos energia kapacitásfejlesztése és ellátásbiztonsági beruházások (felkészülés a nagyobb igényekre, több megújuló befogadása).
- Lakossági energiahatékonysági beruházások – széles projekt, de például épületenergetika, szigetelés, tudatosítás.
- Hidrogén – az EU preferálja, ezért bekerültek a magyar tervbe is a zöld hidrogén előállításához szükséges fejlesztések (elektrolizátor telepítése, ipari technológiák bevezetése, hidrogénmeghajtású buszok és nehézgépjárművek megvásárlása).
A tervek gazdái Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek stábja az ötleteket összeszedte, illetve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, akinek csapata mindezt uniós szemszögből vizsgálta. Az állami beruházások mellett számítanak sok projektnél kiemelt partnerekre is a magánszektorból.
Az Adria vezeték kapcsán a MOL-csoport, a szén-dioxid megkötésében a Mol és a Pannonia Bio cég, a villamosenergia-rendszerben a hálózatfejlesztés és a digitalizáció területén a MAVIR és az MVM lehet a partner. A földgázvezetékekkel kapcsolatos fejlesztéseknél az FGSZ Földgázszállító a fő megvalósító, míg a gáz tárolásában a Magyar Földgáztároló Zrt., a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a Hexum hármasa. A meteorológiai projektben pedig az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat).
Az Európai Unió preferál mindent, ami „tiszta energia”, ami klímacél, így támogatja a körforgásos gazdaság kialakítását, az energiahatékonyságot, a megújuló energiát, illetve a vízgazdálkodást. Pozitív cél számára az orosz gázimport kiváltása LNG-vel, azonban nem kíván finanszírozni új fosszilis, nevezetesen földgázüzemű erőműveket.
A kormány prioritásai viszont:
- A szuverenitás, a biztonság megköveteli, hogy csökkenjen az ország importkitettsége az energiahordozókban.
- Nőjön a helyben előállított energia aránya.
- Magyarország azt is szeretné, ha az itt elköltött milliárdok a magyar vállalkozásokat segítenék.
A kormány felkészült a vitákra is, tudják, hogy mindenről, amit az állami tulajdonban lévő MVM-n belül szeretnének megvalósítani, azt versenyjogi szempontból nagyítóval fogja megnézni az EU. Az uniós célokkal az alábbi három bővebb és kiemelt témakört látta összeegyeztethetőnek a kormány:
- A magyar energiafelhasználás (mindenekelőtt a földgáz) csökkentése, energiahatékonyság.
- Megújuló energiaforrások részarányának növelése, hangsúlyozottan nemcsak a nap, hanem a kevésbé időjárásfüggő geotermikus, biomassza és biogáz hasznosítása; ugyanakkor Lantos Csaba és Navracsics Tibor a szélenergiával, vagy a vízenergiával továbbra sem tud tervezni.
- Végül a villamosenergia-rendszer megerősítése, hálózatfejlesztés, okosmérők, szabályozók.
via Telex