Magyarország népessége évek óta csökkenőben van, és a következő évtizedekben várhatóan gyorsulni is fog ez a tendencia. Egyes számítások szerint 2050-ben már csak 8,8 millióan leszünk. A 2011-es népszámlálás idején 9,9 millióan voltunk, a 2022-es népszámlálás szerint már csak 9,6 millióan, vagyis a két népszámlálás között eltelt több mint egy évtized alatt 333 ezer fővel csökkent az ország népessége. Kutatók szerint a folyamat megállíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a népességfogyás ütemét.
Azonban jelentős különbségek vannak országrészenként a népességfogyás mértékében. A 2000-es évek eleje óta kizárólag a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban nőtt a lakosságszám, 216 ezer fővel, miközben Észak-Magyarországon 184 ezerrel és a Dél-Alföldön 149 ezerrel csökkent. Az utóbbi két régióban volt a legnagyobb mértékű a csökkenés.
Amikor az időskorúak aránya nő a népességen belül, akkor beszélünk elöregedő társadalomról. A magyarországi nagyvárosok többségében ez történt 2011 és 2021 között, évente átlagosan 2 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a 65 évesnél idősebbek száma, miközben például a 0–19 évesek számának növekedése messze elmaradt ettől.
Kecskeméten, Szegeden, Nyíregyházán, Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Pécsen és Debrecenben csökkent a fiatalok száma, míg Győrben stagnált. A leggyorsabb ütemű népesség elöregedés Nyíregyházán volt: évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt az idősek száma, és ezzel párhuzamosan 1,1 százalékkal csökkent a fiataloké.
A friss népszámlálási adatokban is látszik ez a folyamat: 2011 és 2022 között 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
