Magyarország népessége évek óta csökkenőben van, és a következő évtizedekben várhatóan gyorsulni is fog ez a tendencia. Egyes számítások szerint 2050-ben már csak 8,8 millióan leszünk. A 2011-es népszámlálás idején 9,9 millióan voltunk, a 2022-es népszámlálás szerint már csak 9,6 millióan, vagyis a két népszámlálás között eltelt több mint egy évtized alatt 333 ezer fővel csökkent az ország népessége. Kutatók szerint a folyamat megállíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a népességfogyás ütemét.
Azonban jelentős különbségek vannak országrészenként a népességfogyás mértékében. A 2000-es évek eleje óta kizárólag a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban nőtt a lakosságszám, 216 ezer fővel, miközben Észak-Magyarországon 184 ezerrel és a Dél-Alföldön 149 ezerrel csökkent. Az utóbbi két régióban volt a legnagyobb mértékű a csökkenés.
Amikor az időskorúak aránya nő a népességen belül, akkor beszélünk elöregedő társadalomról. A magyarországi nagyvárosok többségében ez történt 2011 és 2021 között, évente átlagosan 2 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a 65 évesnél idősebbek száma, miközben például a 0–19 évesek számának növekedése messze elmaradt ettől.
Kecskeméten, Szegeden, Nyíregyházán, Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Pécsen és Debrecenben csökkent a fiatalok száma, míg Győrben stagnált. A leggyorsabb ütemű népesség elöregedés Nyíregyházán volt: évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt az idősek száma, és ezzel párhuzamosan 1,1 százalékkal csökkent a fiataloké.
A friss népszámlálási adatokban is látszik ez a folyamat: 2011 és 2022 között 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
Az elmúlt tíz évben a magyarországi régiók többségében csökkent a népesség. A Dél-Dunántúlon 7 százalékot meghaladó volt a népességfogyás, de például a tipikusan szegényebbnek számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is magában foglaló Észak-Magyarországon is közel 7 százalékos fogyás volt megfigyelhető. Viszonyításképpen: a teljes magyar népesség 1990 és 2019 között 6 százalékkal csökkent. Becslések szerint a következő három évtizedben 25-30 százalékos is lehet a népességfogyás mértéke ebben a két régióban.
A magyarországi régiók közül egyedül Pest megye (5,8 százalékkal) és nagyon minimálisan Nyugat-Dunántúl népessége nőtt, miközben még Budapesté is csökkent 0,6 százalékkal. A lista második helyén található a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka, amelynek lakossága 132 százalékkal nőtt 2011 és 2021 között, nagyrészt a Szlovákiából áttelepülők miatt, akinek a számát 7-8 ezerre becsülik.
Az ENSZ számításai szerint Magyarország népessége 2050-ig 9,5 százalékkal csökken majd, amivel Lengyelországgal, Portugáliával és Romániával leszünk azonos kategóriában. Számos európai országra igaz, hogy 2050-ig növekedni fog a városi lakosság. A kevés kivétel között találjuk Magyarországot, igaz, csupán 2,1 százalékkal csökken majd a városokban élők magyarok száma. Ezt azt is jelenti, hogy a magyar népesség jósolt, közel 10 százalékos csökkenése elsősorban vidéken megy majd végbe, ugyanakkor ez a folyamat már most is zajlik.
via Telex
