Kiderült a decemberi külkereskedelmi adatokból, hogy milyen tőzsdei árhoz lehet rögzítve az az ár, amit a magyar MVM fizet a Gazpromnak a gázszállításokért. Továbbra is hazánkba érkezik a legdrágábban az orosz gáz, ráadásul minél magasabb az ár, annál többet veszünk.
A magyar-orosz gázszerződés részletei titkosak, azonban tavaly kiderült, hogy nem fix áron kapjuk az energiahordozót: az oroszoknak fizetendő összeg némi csúszással a holland tőzsdei árakat (TTF) követi. A 2022-es választások előtt az volt a narratíva, hogy a rezsicsökkentés fenntartásának az orosz szerződés a garanciája, ősszel azonban előbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is nyíltan beszélt a tőzsdéhez kötött árazásról. A külkereskedelmi adatok alapján az időbeli eltolódás két hónapos lehet, Nagy Márton azonban egy hónapos csúszást emlegetett. A decemberi adatokból kiderült, hogy furcsa módon végeredményben mind a kettő igaz.
A két hónappal korábbi árhoz van ugyan kötve a magyar-orosz szerződésben szereplő ár, de nem az azonnali, hanem az egy hónappal későbbi szállításra vonatkozó tőzsdei jegyzéshez. A vevő vásárolhat úgy, hogy (lényegében) azonnal átveszi a földgázt, de kérheti azt is, hogy egy későbbi időpontban (például egy hónappal később) szállítsák azt le neki.
A két ár jellemzően együtt mozog, októberben azonban ebben komoly változás történt. Ekkor az enyhe ősz miatt a fogyasztás még nem pörgött fel, az európai tárolók azonban lényegében megteltek, így rövidtávon egyszerűen nem lehetett hova tenni a kontinensre érkező gázt. Mivel kisebb mennyiségre volt szükség, mint ami érkezett, a spot ár be is szakadt.
A tél beköszöntére azonban számítottak a vevők, így egy hónapos szállításra továbbra is vásároltak. Ennek megfelelően ennek a terméknek az ára jóval magasabban maradt. November első napjaiban ötszörös különbség is volt a két ár között, de az október havi átlag is jelentősen eltért. A hazánkba érkező orosz importgáz ára pedig nem az azonnali, hanem a két hónapos árakat követte le.
Vagyis az oroszoknak fizetendő decemberi összeget az határozta meg, hogy mennyit kellett a tőzsdén októberben fizetni, ha valaki novemberre kérte a gázt.
Decemberben – a tőzsdei árak korábbi alakulásának megfelelően – itthon és Európa többi részén is jelentősen csökkent az orosz importgáz átlagára. Az adatokat közlő országok közül azonban a legdrágábban ezúttal is Magyarországra érkezett az energiahordozó. A magyar importár az elmúlt hónapokban az uniós átlagot rendre 25-60 százalékkal haladja meg, ami tényleg nagyon jelentős különbség.
Az látszik, hogy az orosz-magyar gázszerződés mégsem annyira jó, mint ahogy azt a kormányzat kommunikálja. Valószínűleg ez nemzetközi összevetésben tényleg így van. Azonban az adatokat több dolog is torzíthatja, így jó eséllyel annyira azért nem rossz a megállapodás árazása, mint amilyennek a mostani adatok alapján elsőre tűnik.
Az importadatok nem kizárólag az MVM és a Gazprom közötti hosszútávú szerződés keretében behozott földgázt takarják: elvileg bármilyen kereskedő vásárolhat az oroszoktól. Ha pedig ezt drágán és nagy mennyiségben teszi, akkor az eltorzíthatja az importadatokat. Ennek a hatása azonban jelenleg egész biztosan minimális, és ha van is, inkább ellentétes irányú (azaz csökkenti a magyar átlagárat). A decemberi árak alacsonyabbak voltak, mint a magyar szerződést meghatározó októberiek, így ha piaci kereskedő vásárolt is az oroszoktól, valószínűleg olcsóbbat tette, mint az állami cég. A forgalmi adatokból egyértelmű, hogy az állami szereplőkön kívül más nem nagyon hoz be gázt az oroszoktól.
