Február 14-én tartotta ülését az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, ahová meghívott kapott Lantos Csaba energiaügyi miniszter is. Az eseményre azonban sem a miniszter, sem a grémium kormányoldali tagjai nem mentek el, így a bizottság érdemben nem tudott foglalkozni a meghirdetett napirendi pontokkal: a debreceni akkumulátorgyár-beruházással és az országos ivóvízhálózattal. Ez utóbbi azért is fontos lenne, mert a magyar háztartások 92 százalékát kiszolgáló víziközműrendszer állapota közelít a katasztrofálishoz.
Az ellenzéki képviselők és a meghívott civilek hiába firtatták, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján Magyarországon a hálózati vízveszteség átlagosan 21 százalék, de van ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el a rendszerből. A hazai vízvezetékrendszer felújítási ciklusa átlagosan 271 év, ám akad olyan szakasz, amelynek teljes cseréje a jelenlegi ütemben 25 ezer évig tartana, miközben a vezetékek átlagos élettartama alig 60-100 év.
Az adatok nem minisztériumi összefoglalókból, vagy a vizes infrastruktúrát felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvánosan elérhető adatbázisaiból származnak, hanem a Víz Koalíció civil hálózat tanulmányából tudhatóak meg, a több mint 30 regionális ivóvízszolgáltató cégtől részben közadatigényléssel beszerzett 2020-as adatok alapján aktív vízműves szakemberek segítségével tavaly elkészült dokumentum jelenleg az egyetlen nyilvánosan elérhető jelentés a víziközműhálózatról.
A lokálisan több helyen tapasztalható csőtörések és egyéb hibák csak rendszerszinten kezelhetőek – ismerték fel a lakosok, így kezdtek közösen szervezkedni. Homoki Andrea, az Eleven Gyál és Eleven Vecsés nevű lokálpatrióta szervezetek alapítója elmondta:
„A Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezési programjának keretében 2021 őszén létrehozott Víz Koalíció alapítói már korábban szembesültek azzal, hogy nem kapnak hiteles információt a helyi ivóvízhálózatról, ezért is volt fontos, hogy minden fellelhető adatot összegyűjtsünk.”
A Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia készítői tisztában vannak azzal, hogy
- az ivóvízellátó rendszerek közel 56 százaléka túlnyomóan kockázatos állapotú, ezek 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamukon túl van;
- a felújításokra és pótlásokra (rekonstrukciókra) fedezet biztosítása szükséges;
- és a víziközművagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel.
A Víz Koalíció ugyan többször is próbálkozott, a területet felügyelő MEKH-től nem érkezett érdemi válasz arra a kérdésre, hogy van-e naprakész vagy akár korábbi állapotot rögzítő elemzésük az országos hálózatról. A Víz Koalíció tanulmányára hivatkozva állították a civilek, hogy a jelenlegi ütemben haladva akad olyan szakasza a hálózatnak, amelynek felújításával a következő évezredben sem készülnének el. A tanulmány leírja:
„A vezetékhossz és az összes vezetékhossz hányadosa megmutatja, hogy az adott évben a hálózat mekkora hányada került felújításra, illetve ennek reciprok értéke jelzi, hogy a 2020. évi tényleges felújítás ütemében a teljes rendszer felújítása mekkora időtávon (év) belül kerül megvalósításra. Az ivóvízellátó hálózatokban üzemelő különböző csőanyagoknak eltérő a hasznos élettartama (30-100 év), amely nem azt jelenti, hogy ezt az időt elérve a cső használhatatlanná válik, de szignifikánsan megnőhet a meghibásodások száma, ezzel együtt az üzemeltetési költsége. A szakszerű üzemeltetés esetén és a szolgáltatás díjában képződő felújítási források biztosításával célszerű a hasznos élettartamon belül a felújítást elvégezni. Amennyiben a felújítási ciklus jelentősen megnő, úgy üzemeltetési nehézségek léphetnek föl és az ellátásbiztonság jelentősen lecsökken.”
A helyi szolgáltatást biztosító vízművek erőn felül próbálják menteni a menthetőt, de a saját erőből történő fejlesztéseikhez szükséges forrásokat lenullázták, így egyes, szakmai berkekből származó becslések alapján mintegy 1000-3000 milliárd forintnyi összeg hiányzik a rendszerből ahhoz hogy számottevő javulást lehessen elérni.
A Víz Koalíció tagjai ezért úgy döntöttek, hogy a márciusi Víz Hete alkalmából maguk keresik majd fel Lantos Csabát, a jelenleg illetékes energiaügyi minisztert, hogy ha még nem értesült volna róla, akkor személyesen is szembesítsék a az általuk feltárt rendszerszintű problémákkal.
via Qubit
