A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, egyben bírósági végrehajtó Schadl György végrehajtói kinevezésekért vesztegetési pénzt kért, és ebben tevékeny segítséget kapott az Igazságügyi Minisztérium fideszes helyettes államtitkárától, Völner Páltól.
A 22 vádlott közül akadnak kecskeméti lakosok, de olyan is, akit a munkája köt a hírös városhoz. Cikksorozatunkban – a nyomozati anyagból dolgozva – bemutatjuk a nagy indulatokat kiváltó ügy kecskeméti érintettjeit. A birtokunkba került információkból kecskeméti politikusok és az országos politikában és gazdasági életben ismert személyek is feltűnnek.
Rehák Róberttel kezdődött a Schadl-ügy. De ki is ő?
Az ügy harmadrendű vádlottja egy kecskeméti származású személy, aki Schadl jóbarátja egyben. Rehák Róbert (a minapi bírósági tárgyaláson névvel és arccal vállalta magát, ezért írjuk ki a nevét) büntetett előéletű, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélték, de végül 3 évre felfüggeszttették 2019-ben. Rehák 2021. november 5-e óta előzetes letartóztatásban van, az ügy előkészítő ülésének első tárgyalására is vezetőszíjon hozták a büntetés-végrehajtás munkatársai.
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – vele beszélt Rehák Róbert. A gyanú szerint a NAV-os kenőpénzért cserébe elintézte, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. Ekkor derült ki, hogy mindebben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.
Rehák Róbert nem ma kezdte. A kilencvenes években egy Bács-Kiskun megyei tolvajbanda tagjaként autókat lopott, amiért 2 év 8 hónap börtönt kapott. Később zsarolási ügyben került elő a neve, és egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe, de végül nem kellett ismét börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. Rehák Róbert az a férfi, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és minap a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottjaként ismét bíróság előtt áll.
Egy kecskeméti magán iskola papírjait intézte némi pénzért cserébe
A vád szerint Rehák azt jelezte – még 2021. április 15-e előtti időpontban – Schadl Györgynek, hogy egy alapítványi fenntartásban, Kecskeméten is működő általános iskola nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020. augusztus 6-án kelt határozatában elutasította. Rehák azzal hitegette az alapítvány képviselőjét (S. Etelkát), hogy miniszteri pozícióban lévő ismerősein, kapcsolatrendszerén keresztül utánajár az elutasítás okának, illetve azt állította, hogy kapcsolatán keresztül el tudja érni az NSZFH – nyilvántartásba vételt akadályozó – elutasító határozatának megváltoztatását. Rehák 8 millió forintot kért azért, hogy a hivatalos személy ismerőse a döntést megváltoztassa. Ezt az összeget az alapítvány képviselője, a vád szerint, kifizette neki.
A másik vádpont szerint ugyanez az alapítványi személy egy másik iskola nyilvántartásba vétele, a működési engedélyének kiadása, valamint a Kecskeméten is működő általános iskola működési engedélyének kiadása céljából fordult az illetékes hivatalhoz. Az engedélyek kiadásához szakminisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) hozzájárulására is szükség volt. Rehák ekkor is elhitette, hogy hivatalos kapcsolatain keresztül ezeket az engedélyeket is el fogja intézni. Ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Rehák a Kecskeméten ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamással, aki az alapítvány képviselője előtt ügyészi szerepet játszott el, és megerősítette az illetőt, hogy az engedélyezési folyamat jól halad.
Az ügyvédjelölt A. Tamás azért, hogy valódi rálátása legyen a folyamatokra, felvette a kapcsolatot a szintén kecskeméti P. K. ügyvéddel, akinek a felesége a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozott vezető beosztásban. A. Tamás a segítségért cserébe pénzt ajánlott fel a P. házaspárnak, akik ezt elfogadták. A nyomozati anyagok szerint Rehák ebben az ügyben 30 millió forintot kért és kapott az alapítvány képviselőjétől, majd ebből a pénzből A. Tamásnak, és rajta keresztül a P. házaspárnak is juttatott készpénzt. Rehák az oktatási intézmények minisztériumi engedélyeztetésének elintézése érdekében felvette Schadl Györggyel a kapcsolatot, aki Völner Pálhoz fordult az ügy elintézése érdekében.
Egy további ügyben is segítséget ígért Rehák az alapítvány képviselőjének, ugyanis a Kecskeméti Törvényszék még 2021 szeptemberében elrendelte egy az alapítványi képviselő fia által vezetett kunszentmiklósi egyesület megszüntetését és kényszer-végelszámolását. Rehák A. Tamással készíttetett egy olyan iratot, amely az egyesületet érintő eljárás okán az egyesület vezetőjének büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét emelte ki, derül ki a tanúvallomásokból. Rehák erre az információra hivatkozással kért pénzt az egyesület vezetőjének édesanyjától (az iskolai alapítvány képviselőjétől) azért, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül az esetleges büntetőjogi következményeket megakadályozza.
Rehák a fent sorolt oktatási intézmények ügyeinek elintézésén túl egy furfangos emberrablásos sztorival is pénzt csalt ki az alapítvány képviselőjétől. Ismerősén keresztül elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták, és a szabadon engedéséért cserébe 200.000 amerikai dollárt kérnek. Az alapítványi illető a mintegy 70 millió forintnak megfelelő dollárt felvette, majd Nyíregyházán egy ismeretlen nőnek odaadta.
Mi olvasható ki a Schadl-Rehák kapcsolatról a nyomozati anyagból?
Rehákról a vallomása, mások vallomásai és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az alábbi kép rajzolódik ki.
– Valóban jó viszonyban van Schadllal, többször „Gazdám-nak” hívják egymást;
– Rehák az említett iskolák ügyében megkérdezte Schadltól, „hogy ezt a sulit bassza valaki?”;
– Schadl elmondja Reháknak, hogy lakást megy átvenni Spanyolországba;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „holnap hívj a Pali a Rétváryt” (az iskola ügyében Völner Pál hívja Rétvári Bencét, az EMMI államtitkárát);
– Rehák arról is beszámolt egy ismerősének, hogy 2021 októberétől „valósan is felállt az új minisztérium, amely az összes állami vállalatnak a zavartalan működését biztosítja, a barátját (Schadl Györgyöt) 1-jével vagy 15-ével kinevezik ott államtitkárnak, és ha ez megtörténik, akkor neki nagyon könnyű lesz”;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „nem lesz betöltve gazdám a helyettesi pozíció”. (Itt a 2021. október 1-től működő szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára gondolt, ez a szerv, amely felügyeli a végrehajtást, de a felszámolókat is)
Rehák Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés bűntettével vádolja, ezért 9 év börtönbüntetés kiszabását, 10 év közügyektől eltiltást, 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint értékben vagyonelkobzást indítványozott a bíróságtól.
Cikksorozatunkat következő részében azokról a kecskeméti kormánypárti politikusokról írunk, akiknek a neve felbukkant a vallomásokban.
