- Regisztrációs kötelezettséget írnának elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”.
- Az érintett vállalatok, ha ezt elmulasztják, szankcióval büntetik őket.
- Export csak olyan termékek esetén lenne lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak. Export esetében vételi és elővásárlási jog illetné meg az államot.
- A piaci ár alatt felvásárolt készleteket a tervezet szerint állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben árulnák, ahol a magánszemélyek, vagy a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek áfa-mentesen juthatnának hozzá az építőanyagokhoz.
- A gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítenék, ha pedig ennek hatására a külföldiek kivonulnának a piacról, akkor az építőanyagokat gyártó gyárak eladása esetén az államnak elővásárlási jogot kellene biztosítani.
A tervezet tehát nem is titkolja, hogy az Orbán-kormány célja a piaci cégek kiszorítása és a vállalkozások kényszerállamosítása. Márcsak azért sem, mert törekedni is kell arra, hogy bányászati jogot csak magyar tulajdonú vállalkozások és magyar magánszemélyek kaphassanak. (Ilyenből sok nincs ma, de akik vannak, azok már most is „jó” pozícióban vannak.)
Egy sor európai uniós alapelvet és magát a hazai alaptörvényt is megsértené a Magyar építészetről szóló törvény kormányzati javaslat, amelyet a HVG ismertetett részletesen.