A Standard & Poor’s január 27-én este a BBB kategóriából BBB mínuszba minősítette le a magyar állampapírokat, egyetlen osztályzattal a bóvli felett tartva azokat. A tárca úgy kommunikálta, hogy még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk: „Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején.” Ami igaz is, hiszen tíz éve a magyar állampapírok éppen bóvliban voltak.
„Magyarország a baloldali kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016–2017-től kezdődően több felminősítés is történt” – kommentálta a pénzügyi tárca azt a hírt, hogy a Fitch Ratings fenntartotta ugyan a korábbi BBB minősítést, csak a stabil kilátást változtatta negatívra. Azonban a bóvlit az Orbán-kormány érdemelte ki.
2010 nyarán az Orbán-kormány szakított a Nemzetközi Valutaalappal, és a pénzügyi stabilizációhoz lenyúlta a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, ezt követően kerültek bóvliba a magyar papírok. Matolcsy György, akkor nemzetgazdasági miniszter 2011. november 17-én váratlanul bejelentette: ismét az IMF-hez fordul, hogy próbálja elejét venni a leminősítésnek. Annyit ért el vele, hogy a bóvliból csupán 2016–2017 folyamán engedték ki a minősítők a magyar állampapírokat.
Magyarország hitelminősítése – Romániáéval holtversenyben – a legrosszabb a régióban. Ez pedig jócskán megdrágítja a magyar államadósság finanszírozását. Például a 2023. január 19-én tízéves futamidőre kibocsátott, 3,5 milliárd euró értékű – amúgy bóvli minősítésű – görög állampapírok hozama 4,25 százalék volt.
Az MNB monetáris tanácsának 2022. október 14-ei döntésével kezdődött egy irányváltás, amely az egynapos betéti tenderek meghirdetésével 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Azóta a jegybank azt mondja, hogy a szigort mindaddig fenntartja, amíg a kockázatok trendszerű javulása be nem következik. Ma is ez az árfolyam fő támasza. Mai árfolyama azonban még mindig jóval gyengébb a pandémia előtti és alatti, eurónként 350–360 közötti kurzusnál.
A Fitch bírálata és az S&P leminősítése egyebek mellett az orosz energiaimporttól való erős függésre, a régió többi országához képest nagy államadósságra és annak növekvő kamatterheire, a költségvetés és a fizetési mérleg együttes hiányára, valamint az uniós források körüli huzavonára hivatkozik.
A Fitch úgy véli, hogy a politikai megfontolásokat követő gazdaságirányítás növeli a sebezhetőséget. A magyar kormány 2020 óta széles körben alkalmaz szükségállapoti eszközöket, korlátozza a közintézmények ellenőrző szerepét, ami „kevésbé kiszámíthatóvá teszi a politikát” – tette hozzá az S&P. Úgy vélik, hogy 2023-at egy-két negyedéves recesszióval át lehet vészelni, ha nem is 1,5 százalékos éves növekedéssel, amint a kormány jövendöli. A Fitch az év egészében 0,4, a S&P 0,3 százalékos GDP-bővülést vár.
via HVG
