Február 3-án nyitották meg Szurcsik József képzőművész első önálló kecskeméti kiállítását Nyugtalan idők címmel. Több különböző sorozatot, apokaliptikus és időtlen képeket mutattak be a Hírös Agóra Kodály termében. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó tudományos-fantasztikus műveket és gyárépületeket idézett fel a KecsUP tudósítójának.
A kiállítást Virág Ágnes művészettörténész nyitotta meg, a festőművészt megszólítva. Kiemelte, hogyan változott az évek során a világa; hogyan váltották fel a “falakba zárt, tornyokból előtörni látszó alakokat” törékeny, helykereső, reménykedő és megsebzett tekintetek. Ezek az arcok felénk fordulnak, és kénytelenek vagyunk a szemükbe nézni. “Meztelenek, rejtőzködnek, és mi is lemeztelenedünk előttük.”
A művészettörténész Szurcsikhoz intézte a szavait, mintha a tárlat vendégei csak szerencsés hallgatói volnának egy fontos levélnek. A művésztől idézett gondolatok segítettek megérteni a festmények mögötti érzelmeket. “Azt mondod, a vívódás és a bizonytalanság megmarad életünk végéig.”
Alkotói munkájára nagy hatással volt az angyalföldi munkáskörnyezet, ahol felnőtt. A régi indusztriális közeg a mai napig inspirálja. “Nagyon szeretem az ilyen helyeket, az Óbudai Gázgyárat és a környékét. De az egyik kedvencem az angyalföldi Láng Gépgyár épülete.” – Osztotta meg Szurcsik a KecsUP tudósítójával.
A közönség akaratlanul is párhuzamot von a festmények és az aktuális társadalmi problémák között. A mai tragédiák, vagy a globális pandémia azonban nem kapcsolódnak közvetlenül a képzőművész munkáihoz. Apokaliptikus, fenyegetően idegen és fantasztikus képeit Hieronymus Bosch és Caspar David Friedrich jeleneteihez, vagy Dante Isteni színjátékához hasonlították.
Szurcsik József képei nem illusztrációk, mégis szorosan összefonódnak a szorongó ember toposzával. Így nem elég múlt a remekműveihez kötni a festményeket, megtaláljuk bennük a kozmikus nihilizmus vonásait, a modern történeteket is. Egy vendég a sötét égitesteket, ismeretlen tájakat és jelenéseket látva Miura Kentaró földi poklot ábrázoló mangapaneleit (Berserk) is felidézte.
Amikor a meghatározó science-fiction alkotásokról kérdeztük, Szurcsik egy váratlan nevet említett. “Nem tudnék csak egyet felidézni, annyi volt. Talán kevesen értenének velem egyet, de az egyik meghatározó sci-fim az Andrej Rubljov volt Tarkovszkijtól. Az nem egy egyszerű korkép volt. És ha már Tarkovszkij, akkor persze ott a Sztalker is.”
