2020-ban átfogó tanulmányt készített Pintér Sándor belügyminiszternek a magyar egészségügy átalakításáról a Boston Consulting Group, amit tíz évre titkosítottak, de a jelek szerint ez az anyag most egyfajta sorvezetőként szolgál az egészségügy éppen zajló átalakításához.
Egy szerda esti rendezvényen Újlaki Ákos, a BCG egészségügyi szakértője elmondta, hogy ennyi orvos és ennyi szakszemélyzet ennyi betegre nem elég Magyarországon. Kifejtette, szerinte miért nem lenne jó, ha nyilvános lenne a tanulmányuk.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által szervezett beszélgetésre várták Takács Péter egészségügyi államtitkárt, aki nem jött el a beszélgetésre. A helyére Kincses Gyula, a MOK elnöke ült, aki viszont rögtön a rendezvény elején leszögezte, hogy a kormány és a kamara közötti harcról nem kíván beszélni, ő most egészségügyi közgazdászként van jelen.
Újlaki elmondta, hogy miért kellett titkosítani az anyagot. Szerint azért, mert a magyar egészségügyben túl sok érdek van jelen, és ahol sok érdek sérülhet, ott nem lehet változtatni a fennálló viszonyokon, az ilyen kezdeményezéseket az ágazat szereplői a csírájában megölnék.
Az egészségügyi reformok ott sikerülnek, ahol van egy erős szabályozó kéz, ami beváltja az ígéreteit, és vállalja a felelősséget a lépéseiért. Ha túl sok kompromisszumot kell kötni, akkor a reformból káosz lesz – mondta ezt Újlaki nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva.
Elmondta, hogy Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgozott a BGC. Míg nyugaton az átalakításoknál elsősorban az a szempont, hogy több pénzzel, esetleg több orvossal hogyan lehet javítani a működést, addig a kelet-közép-európai egészségügyi rendszereket a hiány jellemzi: kevés a pénz, kevés az orvos, kevés az ápoló.
„A magyar egészségügyi rendszer átalakításának az origójában is a hiány van, kijelenthetjük, hogy ennyi orvos és ennyi szakszemélyzet ennyi betegre nem elég” – mondta Újlaki. Legyen kevesebb kórház? Legyen kevesebb beteg? Legyen több orvos? „Mi az, amit egyébként a BCG gondol alapvetően a magyar rendszerről? Az az, hogy alapvetően ebben a három pontban konfrontálódni kell” – tette hozzá.
A magyar kórházakban a munkaszervezés pocsék, fontos a megfelelő finanszírozási modell megtalálása, kevés a háziorvos – sorolta a problémákat. Az utóbbi egyik megoldása szerinte az, hogy ezt a szakmát „szexivé kell tenni”, de ez nem is mindig pénzkérdés. Itt is megoldás egyébként Újlaki szerint a centralizálás, a háziorvosok praxisközösségbe szervezése például, amivel az addig magányosan dolgozó orvos is egy közösség részének fogja érezni magát egy mikrorégióban.
Ha valamiből kevés van, akkor nemcsak az egészségügyben szoktak központosítani, ezt teszik például kiskereskedelmi cégek is, mondta a BCG szakértője. Azok is tudatosan úgy helyezik el üzleteiket a térképen, hogy az emberek tíz percen belül el tudjanak menni valamelyik boltjukba. Az egészségügyben is ez a cél, a sürgős eseteket természetesen megfelelő szervezéssel a mentőszolgálatnak kell gyorsan ellátnia.
via Telex
