Körülbelül száz-százhúsz ezer ember hiányzik a hazai mezőgazdaságból, és ez már akadályozza a termelést. Az ukrán és ázsiai vendégmunkások sem jelentenek már megoldást, a gépesítés, a robotizáció járható út lenne. Azonban a hiperinfláció okozta drágulás, a magas hitelkamatok miatt – az uniós támogatások ellenére – a nagy beruházással nem kockáztatnak a gazdák.
A januári AGROmashEXPO AgRobot Show-ján találkozhatott a látogató permetező drónnal, a dózist menetközben változtató szenzoros műtrágyaszóróval, ultraviola fénnyel dolgozó gombátlanító robotottal, távvezérelt rézsűnyíró és magasgazvágóval, optikai zöldség-, gyümölcsválogatóval és fejőrobottal is. A robotmezőgazdaság már itt van a küszöbön, amelyre égetően szükség lenne a szektor fennmaradásához.
Nehéz embert találni, mert más szektorban többet keresnek: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly mindössze 401 255 forint volt a mező- és erdőgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazottak havi bruttó bére. Majd 115 ezerrel kevesebb, mint a nemzetgazdasági átlag (515 766 forint). A növénytermesztésben alig 170-240 ezer forint az átlagbér.
A megoldás a technológiai fejlődés. Ahhoz, hogy megtérüljön egy nagy befektetés, a holland és német mintájú koncentrált nagyüzemi termelésre, a modern technológiára és a rugalmas bankrendszeri finanszírozásra lenne szükség.
„A gép egy héten akár 7 napot, éjjel-nappal képes dolgozni, nem panaszkodik és nincs ezer baja”… – magyarázza egy gazda. Néhány példa: egy palettázó mintegy 150 millió forint, a csomagológép 300 millió forint. A tárolástechnika és a csomagolás korszerűsítése – az épület, a konténerek, a légtechnika és a válogatórobot nélkül – legalább nyolcmillió euróba, mintegy 1,6 milliárd forintba kerül.
Lehet pályázni 50 százalékos támogatásra uniós forrásokból, azonban utófinanszírozással. A nyertesnek először – a rekordmagas, jelenleg 18 százalékos piaci kamatokkal – hitelből kell megvalósítania a beruházást. A támogatást csak hónapokkal később kapja meg. A háború és az infláció miatt a piaci finanszírozás is bizonytalan, lassú, egyre szigorúbb feltételekkel. Eközben a gépek napról napra többe kerülnek. Tavaly csaknem 30 százalékkal emelték az árakat a gyártók, és a kereskedők is ráteszik a saját nyereségüket.
A pályázatokban gazdag múlt év után ezért sem lehet az idén ugyanazt a gépforgalmat elvárni. A KSH adatai szerint a mező-, erdőgazdaság, halászat területén tavaly összesen több mint 686 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 2021-es csaknem 540 milliárd és a 2020-as mintegy 487 milliárd forint után.
A kukorica-címerezéstől a gyümölcsszedő robotokon át az önvezető traktorokig – a mesterséges intelligenciával felszerelt gépekkel sok területen ki lehetne váltani a kézi munkaerőt, ha lenne miből. Az árakat és a drágulás ütemét látva itthon most kevesen kockáztatják meg, hogy átállnak a napszámosokról a robotizált gépekre, így viszont lemaradnak az uniós versenyben.
Fejleszteni kell annak, aki versenyképesen, olcsón és hatékonyan akar termelni, emellett a talajt is védenie kell. Így előtérbe került a forgatás nélküli, kevesebb talajtaposással járó művelés, amelyhez új módszerekre, eszközökre van szükség.
A precíziós gazdálkodás térhódításával főleg a szántóföldi növénytermesztésben már előrehaladottabb az automatizálás, de az állattenyésztésben még van hova fejlődni. A hazai szarvasmarhatartásban is használják a fejőrobotokat, de a takarmányozás, illetve a trágyakezelés, a megfigyelés, a takarítás robotizálásában még sok a lehetőség. Szükség van rá, mert a gépkezelők után itthon az állattenyésztőkből a legnagyobb a hiány.
via mfor.hu
