Az utóbbi egy évben – érthető okokból – jelentősen megnőtt az ukrán hadsereg lőszerigénye, amit az európai fegyver- és lőszergyártók teljes kapacitásukkal igyekeznek kielégíteni. Ez azonban hatással van a hazai polgári védelmi, rendészeti és vadászati célokra beszerezni kívánt lőszermennyiségre – a hagyományos kaliberekből, de magából a lőporból is hiány van, az árak pedig durván megugrottak.
A Donbász térségében végrehajtott orosz támadások visszaszorítását a lőszerhiány hátráltatja – áll abban a dokumentumban, amit Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter írt az uniós tagországok vezetőinek címezve. Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője azt mondta, a megfelelő lőszermennyiség leszállítása a legsürgősebb teendő, és ha ez nem valósul meg, az veszélyezteti az ukrán védelmi erőfeszítések sikerét.
Makovinyi Zoltán, a Jape fegyver-, lőszer- kis- és nagykereskedés üzletvezetője elmondta: tavaly február óta egyre kiszámíthatatlanabb a piac, hiszen a nagy európai és amerikai lőszergyártók kapacitásának nagy részét lekötik a hadiipari megrendelések. Más lövedéket használnak a harctéren, mint a vadászatban, azonban a csappantyú (a lőszernek azon része, amely berobbantja a lőport) és maga a lőpor ugyanaz. A fegyver- és lőszergyártó cégek pedig többnyire vadászati és hadi célokra is készítenek lőszert.
Az üzletvezető szerint szűkül a polgári célú kínálat, és a lőporhiány, valamint a csappantyúhoz szükséges nitrocellulóz hiánya több éves válságot okoz a piacon, ami miatt továbbra is hiány és drágulás várható.
„A napokban beszélgettünk arról kollégákkal, hogy egyre több, nagy kaliberű vadászfegyvert látni a hirdetések közt: sokan eladják a fegyverkészletük valamelyik darabját, amelyhez jelentősen drágább a lőszer, vagy egyenesen felhagynak a vadászattal, mert nem tudják kigazdálkodni az árát” – mondja Makovinyi.
Szabó Zoltán, a galgamácsai Bányavölgy lőtér üzemeltetője szerint a lőszerárak már a háború előtt elkezdtek emelkedni. Mivel nagy tételben vásárol és többnyire előre, különösebb készlethiányt egyelőre nem tapasztal. Ennek az is lehet az oka, hogy a lőtéri lőszerek eleve egyszerűbb szerkezetűek és olcsóbbak, mint a harctéren vagy vadászatnál használatosak.
Gergely Imre, a Nimród Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a sztenderd kaliberek brutális áremelkedése miatt sokan Szlovákiába járnak lőszert vásárolni, mert egyrészt ott lényegesen olcsóbb, másrészt még van készlet. Különös módon Romániából pedig sokan Magyarországra jönnek vásárolni, mert ott még nagyobb az aktuális készlethiány. Példaként említi, hogy az egyik általa használt lőszerből egy húszas doboz 17–18 ezer forintba került egy éve, ugyanez most közel ötvenezer forint.
A vadászok akkor járnak a legjobban, ha előre, akár több évre bevásárolnak most, mert ha elhúzódik a háború, további súlyos hiány léphet fel – mondta a kuratóriumi elnök.
A lőszergyártó kapacitások mielőbbi bővítését célozzák a politikai döntések. Az Európai Tanács tagjai Brüsszelben kijelentették, hogy az EU a következő tizenkét hónapon belül egymillió lőszert biztosít Ukrajnának – a jelenlegi felhasználási ütemben ez négy hónapra elegendő.
„Céljaink egyértelműek: fel kell gyorsítani a gyártás ütemét és mennyiségét, a szükséges mennyiségeket pedig a leghamarabb Ukrajna rendelkezésére szeretnénk bocsátani” – mondta Mairead McGuinness uniós biztos. Kérdés, hogy ez mennyire tartható cél, ugyanis a gyártást hátráltatja a robbanóanyag-hiány, ami iparági bennfentesek szerint akár három évvel is késleltetheti a lövedékgyártás fokozását.
Egy, a Financial Times-ban megjelent cikk szerint a hadiállapot leleplezte Európa nem megfelelő fegyverkészleteit és gyenge termelési kapacitását, amely az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottságnak köszönhető – a kontinens védelmi ipara egyszerűen nincs felkészülve nagyszabású háborús termelésre.
Magyarország – mivel jelenleg nincs működő hazai tulajdonú lőszergyár – importra szorul, mind a hadászati, mind a rendészeti, mind a polgári célú lőszerkészlet tekintetében. 2014-ben tervben volt, hogy Szerencsen, majd helyette Balatonfűzfőn épít a magyar állam egy évi 50 ezer tonna hadianyag legyártására alkalmas üzemet. Az uniós támogatás megérkezett, ami aztán el is tűnt, így egyik projekt sem valósult meg. Néhány NER-közeli vállalkozó költségvetési csalás vádjával bíróság elé került. 2021-ben már megjelent a médiában, hogy Várpalotán épülhet fel a magyar lőszergyár, és a hivatalos ígéret szerint itt jövőre csakugyan elindulhat a termelés.
via 24.hu
