Nem ok nélkül kesergett gróf Széchenyi István is azon, hogy a nagy magyar Alföldön számottevő forgalom kifejlődni nem tudott a rossz hazai közlekedési viszonyok miatt, ami a lakosság között hátráltatta az érintkezést és akadálya volt a sűrűbb gazdasági kapcsolatoknak is. A reformpolitikus az elégtelen közlekedési viszonyoknak nem csak a gazdasági elmaradottságot tudta be, de a szellemiekben való visszamaradásunk akadályát is ebben látta.
Meglátása, azóta sem vesztett érvényéből, hiszen a magas minőségű érintkezés – vízen, közúton, vonaton, online, offline – mai is kulcseleme, hogy fenntartható ipari és agrár, oktatási, illetve közszolgáltatási környezetben éljünk, dolgozzunk, tanuljunk, tervezzünk. Az akadálytalan közlekedés elengedhetetlen lenne a mindennapokban, már csak azért is, mert a problémás közlekedés nagyban hozzájárul a meglévő területi egyenlőtlenségek további növekedéséhez.
Még mindig nagyon sok a földút Magyarországon
A Magyar Közút és KSH két féle utat különböztet meg: a településeken áthaladó főútvonalakat, valamint az önkormányzati kezelésben lévő utakat. Az országos közúthálózat hossza 33 ezer kilométer, ehhez társul hozzá több mint 1000 km kerékpárút is, ami 2017-ben került a Magyar Közút kezelésébe. A helyi, tehát a települések kezelésében lévő közutak hossza több mint 140 ezer kilométer. A KSH 2020-as adatbázisából kiderül, az országos utak burkolata legnagyobb részben aszfalt és bitumen, a helyi utak esetében ez a 30 százalékot sem éri el. (Vannak még más összetételű utak is országos és helyi szinten egyaránt, a beton, a makadám vagy a kőút, de ezek százaléka az országos hálózatban elenyészőnek mondhatók.)
- A Magyar Közút közölte, hogy az elmúlt 13 éven mintegy 8000 kilométernyi útfelújítást végeztek el, ami 2022-ben mintegy 960 kilométernyi, főleg mellékúti szakasz volt érintett.
A földutakkal kapcsolatban friss adatokkal nem rendelkezünk, de aligha változott annak hosszúsága 2012 óta. A Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatósága kiszámolta, hogy Magyarország össz-úthálózata 206 ezer kilométer, aminek 62 százaléka földút. (Az Európai Unió régebbi országaiban – az EU-15-öknél – a földutak aránya mindössze 4 százalék.)
„Mivel a mezőgazdasági területeket kiszolgáló utak tekintetében még hátrányosabb a helyzetünk, a külterületi utak helyzetével és jövőjével mezőgazdasági és vidékfejlesztési szempontból egyaránt foglalkozni szükséges” – állapították meg a szakértői anyagban. Mindez azért lenne fontos, mert: „A nyugat-európainál rosszabb hazai útállapotok miatt ugyanis nagyobb önköltséggel terhelten jelennek meg az európai (és a hazai) piacon a magyar mezőgazdasági termékek – a vidéket feltáró országos úthálózat kapcsolati hiányosságai miatt pedig a vidék önszerveződése és szervezhetősége alacsonyabb fokú, mint lehetne.”
A teljes hazai úthálózatnak mindösszesen 24 százaléka jó minőségű
Sokféleképpen osztályozza a Magyar Közút az utak minőségét, a legbeszédesebb mind közül az országos közutak burkolatállapot osztályzat szerinti megoszlása (ebbe természetesen a földutak nem tartoznak bele). A Magyar Közút 2022 tavaszi (legfrissebb) közlése szerint a teljes magyarországi kiépített hálózat esetében:
13,245 km (41,7%) közút rossz besorolást kapott és mindösszesen 7,771 km (24,5%) kapott jó minősítést.
