2026-ig bő húszmilliárd forinttal költünk többet az eredeti tervekhez képest a Budapest–Belgrád vasút fejlesztésére – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. Orbán Viktor miniszterelnök írta alá az erről szóló 1090/2023. számú kormányhatározatot.
Az indok: „a végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésé”. Erre a forrást a központi költségvetésből kívánják biztosítani. A pénzügyminiszter és az építési miniszter feladata lett az, hogy a következő négy évben találjon a büdzsében 20,32 milliárd forintot. Már az idén majdnem hárommilliárd forintot kell erre a célra biztosítani.
A kormány több ponton hozzányúlt a tavaly áprilisban elfogadott műszaki tartalomhoz, módosította vagy törölte az akkori „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények” listáját. A felsorolásban Bács-Kiskun vármegyei települések is érintettek:
- Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig; vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal – ebben a pontban a finanszírozás forrása változott.
- Tompa településen további parkolók építése (10 db P+R és 20 db B+R);
- Soltvadkert megállóhelynél buszforduló építése.
Az utóbbi kettőnél az „építés” vagy „megvalósítás” szavakat „tervezés” kifejezésre cserélték.
Az nem derül ki a csütörtöki határozatból, hogy a melléklet nevében szereplő „települési igényeket” a helyi önkormányzatok adták le, vagy a kormány a megkérdezésük nélkül, pénzügyi kényszer miatt döntött a változtatásról.
Megjelent viszont két új tétel is a mostani rendeletben a korábbihoz képest:
- A vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia);
- Katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon).
2021-ben a Minőségi Újságírás Díj nyertes cikkének újságírói (Kálmán Attila és Ana Ćurić) járták végig Budapesttől a pireuszi kikötőig azt a vasútvonalat, amin a Budapest–Belgrád-vonal is fekszik, hogy megnézzék, milyen úton jönnek majd a kínai áruval megpakolt tehervonatok. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány tíz évig titkolna: a várt forgalomnövekedésből ki tudták számolni, mikor térülhet meg a beruházás – körülbelül 979 év múlva.
via Telex