Az Orbán-kormány nyolc hónapig halogatta azt, ami várható volt, a Fidesz-KDNP 2/3 is megszavazta Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. A két kecskeméti kormánypárti politikus, Szeberényi Gyula Tamás és Salacz László is igen gombot nyomtak. A képviselők közül 182-en igennel szavaztak (kormánypártok és a legtöbb ellenzéki párt), és hatan nemmel, a Mi Hazánk politikusai.
A finnek mindaddig kimaradtak a világ legerősebb katonai szervezetéből, míg Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én. A finn és a svéd politika ezután váltott irányt, és tavaly május 15-én hivatalosan is bejelentették, hogy elindítják a csatlakozásukat az Észak-atlanti Szerződéshez, amit Putyin elnökkel is közöltek.
Az Orbán-párt politikusai tavaly ősszel úgy nyilatkoztak, hogy még az őszi ülésszakon jóváhagyják az Országgyűlés elé július 14-én benyújtott javaslatokat. Idén februárban azonban a Fidesz a balatonfüredi frakcióülése után azzal állt elő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, a frakció viszont megosztott a kérdésben. Több kormánypárti politikus ugyanis nehezményezte, hogy a svédek és a finnek „sértegették” Magyarországot. A konfliktusos kérdések rendezésére ezért tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Hende Csaba vezette a delegációt, de mint kiderült a finn házelnök beszámolójából,
„a magyar küldöttség semmilyen feltételt nem támasztott a NATO-csatlakozáshoz”.
A finnországi kirándulás és a politikai kommunikáció időszaka most lejárt, és a magyar parlament többsége hozzájárult Finnország NATO-csatlakozási kérelméhez.
Svédországról való szavazás még várat magára, a pontos időpont, hogy mikor dönt az Országgyűlés, nincs meg, de aligha gondolhatjuk azt, hogy meggátolnák a másik skandináv állam kérelmét. Az Orbán-kormány harcos szankcióellenes retorikája ellenére az orosz-ukrán háború kitörése óta egyébként az összes Oroszországra kivetett szankciót megszavazta az utcai plakátokon látható üzenetei ellenére.
