Cegléden egyedi demonstrációt választottak a lakók: labdákat pattogtattak egy bezárt lakótelepi focipálya mellett, hogy tiltakozzanak a napokban született bírósági ítélet ellen, ami szerint a környéken két pályát is bezártak, és le is kell azokat bontani.
Egy-egy lakót zavart a labdapattogás és a zaj a két pálya mellett, ezért ők több konfliktus után beperelték az önkormányzatot, és nyertek. Egy-egy lakos érdeke és pihenéséhez fűződő joga felülírja a környékbeli gyerekek egészséges életmódhoz fűződő jogát – szól a bíróság ítélete.
Az egyik helyszínnél zöld fémkerítéssel körbevett focipálya található most, aminek a bejárata mellett papír teszi közhírré: a focipályát bírósági döntés értelmében az önkormányzat azonnali hatállyal lezárta. Ránézésre a ceglédi pálya műanyag bilincsekkel fixált, műanyag borítású, hálóval magasított fémrácsa biztos nem szól úgy, mint a régi dühöngők. A korábbról maradt tábla hirdeti, hogy nincs is mindig nyitva: télen 9-től 6-ig, nyáron 9-től 8-ig lehet használni, aztán lezárják az ajtót.
Az egyik lakó 20 éve panaszkodik a pályára, 5-6 éve pert is indított az önkormányzat ellen – mondta Csáky András polgármester. Az önkormányzat első fokon nyert, igaz, eleget kellett tennie az ügybe bevont alapvető jogok biztosa tanácsainak. A biztos kompromisszumra törekedett, ajánlása szerint időkorlát közé kellett szorítani a labdázást, akkor lett zárható a pálya, és figyeltek arra, hogy ne zörögjön annyira a kerítés. A lakónak ez nem volt elég, folytatta a pereskedést.
Rimóczi Gábor a körzet önkormányzati képviselője elmondta, hogy igyekeztek mindent megtenni, hogy minél kisebb legyen a pálya zavaró hatása: lecserélték a kerítést, sőt az idei költségvetésben benne van a pálya aszfaltjának puhább műanyagra cserélése is. Korábban délelőtt iskolai tanulók, délután a környékbeliek fociztak, a döntés óta leszalagozták a pályát, és minden csendes.
A Kúriához fordulnak az ítélet ellen, a bontási kötelezettséget pedig megpróbálják felfüggeszteni az újabb döntésig – mondta a polgármester.
A panaszosok a keresetben azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a labdázók (vagyis a perben alperesként az önkormányzat, mint a pálya tulajdonosa) a folyamatos zajártalommal birtokháborítást követnek el, és ezzel sérül a testi épséghez, a magánlakáshoz és a pihenéshez fűződő személyiségi joguk, valamint nem tudják lakásukat rendeltetésszerűen, nyugodtan használni. A felperesek kérték továbbá a labdázók fémkerítésének elbontását is.
Az önkormányzat ezzel szemben azzal védekezett, hogy törvényben előírt kötelezettsége elősegíteni az állampolgárok egészséges életmódhoz, testedzéshez, sportoláshoz való jogának érvényre jutását. Álláspontja szerint jelentősebb közérdek fűződik ahhoz, hogy nagy számú helyi lakos biztonságos körülmények között tudjon a szabad levegőn sportolni, mint ahhoz a magánérdekhez, hogy a panaszosok minden zavarástól mentesen tudják használni lakásukat.
Első fokon az önkormányzat nyert, majd a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új tárgyalást írt elő. Az új ítélet a panaszosoknak adott igazat, kimondva, hogy az önkormányzat birtokháborítást követett el, megsértve a pihenéshez és a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogokat.
Az ítélet indoklásában a bíróság az akusztikai igazságügyi szakértő szakvéleményére támaszkodott, miszerint a szükségtelen mértékű zavaró zaj nem csökkenthető és nem szüntethető meg, ezért a pályákat el kell bontani.
Az önkormányzat fellebbezett az ítélet ellen, mert sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta a közérdek teljesülését a magánérdekkel szemben. Az új, február végi ítéletében a bíróság helyben hagyta a korábbi bontásra vonatkozó döntést, és az önkormányzat érveit azzal utasította el, hogy a polgári törvénykönyv szerint a zaj tűrésére a panaszosok még ideiglenesen sem kötelesek.
Azaz mindenkinek alanyi jogon jár a szükségtelen zavarástól mentes életvitel, még mások egészséges életmódhoz való jogának érvényesülése érdekében sem kell tűrniük a szükségtelen zajt. Az érdekek egybevetésének pedig nincs értelme, mert egyértelműen megállapítható a zavaró (alkalmanként egészségügyi határérték feletti) zajhatás szükségtelensége, és nincs lehetőség a kiküszöbölésére.
Nemesszeghy Aurél, a panaszos lakókat képviselő ügyvéd elmondta: 2017-ben keresték meg irodáját azzal, hogy hosszú évek óta eredménytelen és kilátástalannak tűnő harcot folytatnak „a szomszédjukban található sportpályákon kifejtett magatartás rendkívüli zavaró jellege miatt”, a helyzet rendkívüli módon megviselte őket. Csaknem 6 évvel ezelőtt adták tehát be a keresetet, a jogerős ítéletet pedig idén februárban hirdették ki.
A hosszadalmas per során szakértői vélemény készült, lényegében ez volt a bírósági ítélet alapja. A perben beszerzett szakértői vélemény megállapította, hogy a megengedett határértéket meghaladó zajhatás keletkezik megbízói lakásában a labdázók használatával, megállapították tehát az ún. „szükségtelen zavarást”. Ahogy arra az ítélet is utal, a szakvéleményt a peres felek elfogadták – tette hozzá az ügyvéd.
Nemesszeghy szerint a megoldás olyan létesítmények létrehozása lehet, melyek megfelelnek a modern elvárásoknak, működésük nem ütközik jogszabályba, és fel sem merül az egészségügyi határérték túllépése, így a sporthoz való jog gyakorlása nem sérti mások alapvető jogait.
Az esetnek és a hozzá fűződő bírósági döntésnek jelentős társadalmi következményei lehetnek. Számos helyen okozhat a jövőben konfliktust a helyiek között, ha akad egy lakó, aki a többséggel szembemenve zavarónak ítél meg valamilyen közeli köztéri, közösségi tevékenységet, és az ítéleten felbátorodva beperli az illetékes önkormányzatot vagy közösségi szervezetet.
via Telex
