Megérkezett Magyarországra a világ második legnagyobb bankja, a China Construction Bank (CCB) – írja a Telex. Az Opten adatai szerint a hazai CCB a Szabadság tér 7. szám alatt működik, egyelőre 13 fővel, a vezető tisztségviselői kivétel nélkül kínai magánszemélyek, a könyvvizsgáló az Ernst & Young.
A CCB ma a világ második legnagyobb bankja a piaci kapitalizáció tekintetében, több mint 14 500 fiókja van Kínában. Európában Londonban, Barcelonában, Frankfurtban és Luxemburgban vannak fióktelepei, a világ más részeiben erősebb a jelenléte: Hongkongban, Johannesburgban, New Yorkban, Szöulban, Tokióban, Santiago de Chilében és Ausztrália nagyvárosaiban is megtalálható. Összesen 350 ezren dolgoznak a banknak.
A nagy kínai bankokat policy bankoknak is nevezik, mert nem hagyományos értelemben vett kereskedelmi bankok, hanem az állam által alapított és alapvetően a kínai vezetés érdekeit és fejlesztési céljait képviselő pénzintézetek. Régóta jelentünk be mindenféle együttműködést velük, a Bank of China (BoC) pedig már fontos állomáshelyének választotta Budapestet, és valóban az is biztató, hogy a CCB is aktívabb lesz, de eddig akadozott a kapcsolatépítés.
A világ egyik legfontosabb bankára a 62 éves Tien Kuo-li bankelnök (angolosan a világsajtóban Tian Guoli-ként olvasható), aki korábban a Bank of China első embere volt, most a CCB elnöke, de egyben a Kínai Bankszövetség vezetője is.
A lap úgy tudja, hogy működik a kémia Orbán Viktor és a kínai bankár között, vagyis a személyes kapcsolatrendszer, amit kuanhszinak (angolos használatban guanxi) hívnak. A kínai kifejezés az üzleti életben tennél többet jelent: barátságok, kölcsönös szívességek, ajándékok, hátsó kapus megoldások szövevényes hálója, ami lehet pozitív, de akár negatív kifejezés is. Orbán 2014-es újraválasztása után Tien is rajta volt a „beiktatási vacsora” protokoll-listáján, aki ezért jött el Pekingből. A miniszterelnök ezt nagyra értékelte, közel ültek egymáshoz a vacsorán, és azóta is többször találkoztak.
A banknak egy ideig a Bank of America is meghatározó tulajdonosa volt, de a kereskedelmi kapcsolatok romlásától nem függetlenül később kiszállt. Az Egyesült Államokkal amúgy is volt már egy sztorija a banknak. 2013-ban a CCB-nek meg kellett szakítania a kapcsolatokat egy észak-koreai bankkal, amelyet az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy finanszírozza Phenjan rakéta- és nukleáris programját.
A CCB ugyanazt csinálja, mint a nagy amerikai, német, brit, francia bankok, vagyis külföldre is elkíséri ügyfeleit, így a bank vélhetően Magyarországon is részt vehet majd nagy, kínai hátterű infrastrukturális vagy akkumulátorprojektekben. A bank profilja biztosítás, lakossági és vállalati szolgáltatások, befektetési banki tevékenység, globális vagyonkezelés, magántőke, jelzáloghitelek, hitelkártyák, egészségpénztári szolgáltatások is.
Szeretnek tanulni és terjeszkedni a kínaiak, amihez továbbra is hídfőállások kellenek, például a velük politikailag is barátságosabbnak számító Magyarországon.
