A Kecskeméti Vadaskert nem kapott milliárdokat, de így is megduplázta látogatószámát

- Advertisement -

Hét-nyolc évvel ezelőtt 60 ezer látogatója volt a Kecskeméti Vadaskertnek, tavaly 115 ezer. Mindezt állami támogatás nélkül érték el. Fejlesztési és bővítési tervek is vannak a megye leglátogatottabb közgyűjteményében, ahol most Csipike és Csibész, az ázsiai törpevidra pár a legújabb kedvenc.

Egy fillér állami támogatás nélkül

Pár hete a Kecskeméti Vadaskertbe látogatott az egyik nagy dunántúli állatkert igazgatója. Dicsérte az elmúlt tíz évben végbement fejlődést, egyúttal kicsit szégyenkezett is, hogy náluk nincsenek olyan szépen karbantartva a parkos részek, mint Kecskeméten. „Itt adtam meg a “kegyelemdöfést” neki, mert mondtam, hogy mi ezt egy fillér támogatás nélkül valósítjuk meg” – idézte fel kollégája elképedését Tokovics Tamás, a Kecskeméti Vadaskert Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a csütörtökön tartott, a képviselőknek, az önkormányzat vezetőinek és a médiának szervezett hagyományos tavaszi szakmai bejáráson. Mint az ügyvezető elsorolta, míg az ismert nagyobb magyar állatkertek akár 8-13 milliárd forint állami forrást is kaptak fejlesztésre az utóbbi tíz évben, a Szegedi Vadaspark is körülbelül 3 milliárdot, addig Kecskemét semennyit. Persze Tokovics Tamás bízik abban, hogy a helyzet meg fog változni, mert vannak bőséggel terveik.

A nemrég érkezett alpaka pár / Fotó: Hraskó István

Még kicsit az anyagiaknál maradva: dr. Brúszel Lászlótól, a Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökétől megtudtuk, három éve kaptak ugyan ígéretet egy 800 milliós állami támogatásra, ezt továbbra is remélik, hogy megkapja a Vadaskert, bár nyilván abból az összegből az infláció miatt már közel sem lehetne annyi mindent megvalósítani, mint 2019-ben. Az önkormányzat a kft. eddigi 80 millió forintos éves támogatását 2023-ra 100 millió forintra növelte (ebből futotta a dolgozói bérek emelésére is), az alapítvány 7,5 milliót kap, emellett pályázatokból és természetesen a belépők eladásából származik bevétel. Utóbbi 110-120 millió forint körüli összeg. Brúszel László kijelentette, azt tűzték ki célul, hogy legfeljebb 40 százalékban kelljen az önkormányzat támogatására támaszkodniuk. Az infláció a költségeket körülbelül 25 százalékkal megnöveli, ezt is ki kell gazdálkodni. Pályázatból valósították meg például a kihangosítást és szereltek fel kamerákat.

Nem kellenek grandiózus bemutatóhelyek

A bejárás előtt Brúszel László és Tokovics Tamás is kiemelte: hét-nyolc éve, mielőtt új vezetése lett volna az alapítványnak és a kft-nek, 60 ezer volt a látogatók száma, tavaly viszont már 115 ezer. Az igazgató szerint ehhez az kellett, hogy alapjaiban változtassák meg a Vadaskert működését, a hozzáállást, és főként a munkatársaknak jár köszönet, akik „mínusz húsz és plusz negyven fokban, hóban, fagyban is ugyanúgy teszik munkájukat, ami sokszor veszélyes is, szívvel-lélekkel dolgoznak”. Persze kell a partnerek segítsége is, így főleg az önkormányzaté, de együttműködnek a megyei rendőr-főkapitánysággal is, a közlekedés-biztonsági tanács után a bűnmegelőzési tanácsba is kaptak felkérést.

Csipike és Csibész, az ázsiai törpevidrák / Fotó: Hraskó István

Brúszel László szerint három fontos stratégiai célt tűztek ki:

  • Hazánk és a Kárpát-medence legjellemzőbb állatainak bemutatása, kiegészítve más földrészek állataival, már amennyire ezt a 3 hektáros terület lehetővé teszi
  • Legyen a Vadaskert családbarát intézmény, ezt a címet tavaly meg is kapták
  • Az állatok bemutatása mellett működjön közösségi térként, találkozási pontként a kecskemétiek számára.

A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború után újragondolták a célokat, és még kettőt tettek az eredetiek mellé:

  • A Vadaskertnek fenntarthatóan kell működnie, gazdasági és környezeti értelemben egyaránt, Brúszel László szerint „nem nagy energianyelő beruházásokat kell itt megvalósítani, nem grandiózus bemutatóhelyeket, de amit nyújtunk, a családoknak, gyerekeknek nagy élmény legyen”
  • Helyi identitás erősítése: egyre fontosabb lesz, a város milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a lakóinak.

Tokovics Tamás kiemelte azt is, hogy a szakma is kezdi elismerni az eredményeiket, ennek jele lehet, hogy tavaly ide szervezték egy nemzetközi állatorvosi konferencia egyik napjának programját, és járt itt az állatvédelmi kormánybiztos. „Egy kicsit a periférián voltunk, a legkisebbek voltunk, de úgy tapasztaljuk, a vezetők látogatásával a középszint fölé jutottunk” – véli az ügyvezető.
Szerinte ez nagyban annak is köszönhető, hogy mentőközpontjuk példamutatóan teljesít: tavaly 700 sérült állatot vittek be a Vadaskertbe, főleg madarakat – például fehér gólyát, egerészölyvet, feketerigót -, de sok sünt és teknőst is. A 700 a Fővárosi Állatkert kétezres mentéséhez képest is magas szám, meg annak tükrében is, hogy a Vadaskertben egyébként összesen 500 körüli állatról gondoskodnak.

Tervek, remények

Brúszel László szavával élve, „grandiózus” kifutóknak hely sem igen lenne a Vadaskertben, tekintve a szűk, 3 hektáros területét. Tokovics Tamás elmondta, közgyűlési határozat van arról, hogy a Vadaskert 1,5 hektár plusz területet kap a kápolna felé eső oldalon, már csak az a kérdés, ehhez a bővítéshez és a tíz-tizenöt évre szóló fejlesztési koncepció további részeihez mikor kezdhetnek neki. Nyilván főleg attól függ, mikor és mekkora fejlesztési forráshoz jut a Vadaskert. De kisebb lépésekkel, akárcsak egy japánkerttel esetleg már el tudnak indulni.

Mentett fehér gólyák / Fotó: Hraskó István

A belső fejlesztések folyamatosak, az új állatok (nemrég például az alpakák) érkezése miatt gyakran át kell alakítani a kifutókat, áthelyezni a karámokat. Tervezik még régi kifutók felújítását, egyes állatok áthelyezését, és a közösségi tér funkcióhoz szükséges építéseket, ezeket folyamatosan egyeztetik az önkormányzattal.

Csipike és Csibész

A Vadaskert legújabb lakói Csipike és Csibész, egy ázsiai kiskarmú vagy törpevidra pár, ők ősszel érkeztek, szépen összeszoktak, ezért remélik, hogy hamarosan lesz szaporulat – mondta el Zomboryné Polyák Irén igazgatóhelyettes. Egy hónapja pedig egy kanca és egy csődör alpaka költözött át a Szegedi Vadasparkból Kecskemétre, ők is gyorsan a látogatók kedvenceivé váltak. Sok kisállat született, utód érkezett a Benett-kenguruknál, az indiai antilopoknál, a kameruni törpekecskéknél és a muflonoknál is.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version