Eddig tíz szankciós csomagot vezetett be az Európai Unió: diplomáciai és energetikai, gazdasági és pénzügyi korlátozások mellett 1473 embert és 205 szervezetet tiltottak ki és 21,5 milliárd eurónyi vagyont zároltak, valamint 300 milliárdot zároltak az orosz jegybank EU-ban és G7-országokban zárolt vagyonából. Vajon mit hoz a 11. csomag?
„Az orosz gazdaságot 30 évvel visszavetették. Nem igazak azok a kijelentések, hogy az európai szankciók nem hatnak ki az orosz gazdaságra” – mondta Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő. Az Európai Tanács, a Világbank és az IMF adatai szerint Oroszország GDP-je 5,5-9 százalékkal csökkent, a kereskedelmi forgalom 30-35 százalékkal esett vissza, az infláció elérte a 22 százalékot, a bruttó nemzeti össztermék 40 százalékát adó mintegy ezer külföldi cég elhagyta az országot, az EU-ba irányuló olajimport pedig az év végére 90 százalékkal csökkent.
Deák András György Oroszország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bő kétszázalékos reálgazdasági GDP-csökkenés volt 2022-ben Oroszországban, de a szankciók hatásait csak az idei év elején látjuk kibontakozni. Az év első két hónapjában összejött a teljes hiány az államháztartásban. Az orosz gazdaság idei teljesítését 0,7 százalékra várja az IMF.
A 10. szankciós csomag tárgyalásakor tettek tiltólistára olyan személyeket, akik ukrán gyerekek Oroszországba deportálásáért felelősek. A lengyel jóváhagyás feltétele volt, hogy a további büntetőcsomagokban már szerepet fog kapni a nukleáris ágazat és a gyémántimport is. Előbbit Magyarország, utóbbit Belgium ellenzi, de a 11. csomag, amelyet Mateusz Morawiecki kormányfő szerint májusban akarnak elfogadni, érinteni fogja az atomenergetikai területet.
A Reuters szerint Oroszország legnagyobb villamosenergia-termelő vállalata,
Josep Borrell Twitter-posztjában úgy fogalmazott, hogy „továbbra is egységesek vagyunk abban az elhatározásunkban, hogy csorbát ejtsünk Oroszország háborús gépezetén”.
via 24.hu
