Bombay Bálint az év halát találta az egyik csapdában, miközben gőtemonitorozott. Történt mindez Szakmár külterületén egy lápterületen, amely az Ökördi-erdőteleki-keceli-lápok Natura 2000 terület része. Mivel a lápi póc állománya rohamosan csökken, így nem bánták, hogy gőte helyett pócra bukkantak.
A Duna vízrendszerében kialakult őshonos és egyben bennszülött halfajunk a lápi póc (Umbra krameri). A folyószabályozások és lecsapolások előtt annyian voltak, hogy a gazdák takarmányként etették a disznókkal és a baromfikkal ezt az apró, 10 cm-nél csak ritkán nagyobbra növő halat.
Előfordul mocsarakban, lápokban, tőzeges tavakban, vízinövényzettel gazdagon benőtt kubikokban, holtágakban, valamint csatornákban. Kisebb állományai lassú áramlású kisvízfolyásokban is megtalálhatóak. A tudományos neve is (Umbra) a kedvelt élőhelyei jellegére utal, ugyanis azt jelenti, hogy árnyékos, sötét.
Táplálékát vízi makroszkopikus gerinctelenek (pl. rovarlárvák, kis rákok, férgek, puhatestűek) alkotják. Sötéten foltozott barna színe van, az oldalán rézvörös csík húzódik, hosszú hátúszóval és lekerekített farokúszóval rendelkezik. Az oxigénszegény mocsári életmódhoz olyannyira alkalmazkodott, hogy kiegészítő légzőszervvé módosult úszóhólyagja segítségével száján keresztül a légköri oxigénből is tudja pótolni az élőhelyén gyakran kialakuló oxigénhiányt.
A lápi póc eltűnőben van, leginkább az élőhelyének veszélyeztetése miatt – nagy vízrendezési munkálatok, folyószabályozások és lecsapolások. Ehhez párosul a klímaváltozásból fakadó szárazodás, valamint jelenleg is folytatódtak az élőhely-átalakítások, a nem megfelelő vízügyi beavatkozások (pl. mederkotrás, rézsűrekonstrukció, vegetáció-gyérítés, helytelen vízkormányzás).
Az Ázsiából érkezett inváziós halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) is veszélyezteti, ugyanis erőteljesen terjed nálunk is és kiszorítja őshonos versenytársát. Ugyanazt az élőhelyet kedveli, mint a lápi póc, de jobban alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. Megeszi a pócivadékokat és a táplálékban sem olyan válogatós. Ha ez nem lenne elég, a vízszennyezésre is érzékeny a faj.
A lápi póc Magyarországon fokozottan védett – természetvédelmi értéke 250 000 Ft, valamint Natura 2000 faj. Legjelentősebb hazai állományait a Kiskunságban, a Hanságban, a Kis-Balaton térségében, valamint a Tisza mentén találjuk.
