Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vadásztársaság területére jár ki fényképezni. A helyi vadásztársaság hivatásos vadászával kifejezetten jó kapcsolat ápol, aki több esetben tippeket is ad, hol láthat, örökíthet meg különleges pillanatokat.
Zoltán, amikor csak lehet, takarásban közelíti meg a vadat álcaruhájában. Őzeket fényképezőgéppel becserkelni sokszor nehéz feladat, mert a szélviszonyokat is minden esetben figyelembe kell venni. Ha a vad megérzi az ember szagát, annak ellenére hogy nem látja, akkor is menekülőre fogja.
A szedriai tanyavilágban, egy különleges világos színváltozatú őzbakot látott meg egy lucernatáblában. Megközelítőleg 250 méterre lehetett, amikor terepruhájában cserkelni kezdett a három őzre. Lassan türelmesen haladt előre. Amikor az őzek felé néztek, megállt, nem mozdult. Kimért mozdulatokkal, kezében a fényképezőgépével, körülbelül 80 méterre lehetett, amikor az őzek észrevették.
Alig volt néhány másodperce a fényképekre. A világos színváltozatú őzbak még barkában volt, addig a mellette lévő egyed már teljesen letisztítva legelészett április elsején. Miután az őzek megérezték a veszélyt, közelebbre már nem engedték, véget ért a „vadászat”. Az őzek menekülőre fogták és eltűntek a határban.
Miután hazaérkezett telefonon felhívta a vadőrt, aki meglepődött, mert ez az őzbak nem volt eddig ismert. A világos színe ellenére, igazi szellembakként bújt el a határban. Ez a különleges szín vélhetően genetikai okokra vezethető vissza.
via agrojager.hu