A koronavírus-járvány és a gazdasági válság miatt meggyengült a civil szféra Kecskeméten, ez visszaköszön a szervezetek számának és aktivitásának csökkenésében. Szerencsére viszont rejlenek tartalékok az egyesületekben, önkéntesekben – hangzott el az idei, szerdán megrendezett Városi Civil Fórumon. „Ha már jól megszorongattak bennünket, jól megküzdöttünk, a mindennapi harcainkat lefolytattuk, mégiscsak jobban esik utána a siker, nem? Valahogy jobb az az érzés” – fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.
A Kecskeméten bejegyzett körülbelül 500 civil szervezetből összesen 117 regisztrált a Városházán megrendezett, minden egyesület számára nyitott tanácskozásra, szinte teljesen megtelt a Városháza díszterme (a Horthy-falfestmény ügye iránt esetleg érdeklődőknek eláruljuk, ezúttal sem volt előtte elhúzva a függöny). A megjelentek szokás értékelték a Városi Civil Kerekasztal (VCK) és a szakkerekasztalok tavalyi tevékenységét; utóbbiak – összesen tíz alakult most – megválasztották delegáltjaikat a VCK-ba, egyúttal kitűzték az idei feladatokat is. A kerekasztal két héten belül választja meg új elnökét, a mai fórumon köszönt el az elmúlt egy év elnöke, Molnár Szilárd, a CédrusNet Kecskemét Program szakmai vezetője.
Ő beszédében többször kiemelte, hogy a 2022-es év „csonka” volt, mert az érdemi munka csak júniusban tudott elkezdődni, szerinte ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellene, és a fórumot már március elejére összehívni, mint az korábban megszokott volt.
Molnár Szilárd elmondta, a pandémia, majd a „háborús helyzet”, „a rezsiválság” nagyban befolyásolták a kecskeméti civil szervezetek életét, és nyilvánvalóan nem pozitív irányba.
„Azt gondolom, hogy ki kell mondani: a civil szektor megsínylette ezt az elmúlt két-három évet, meggyengültünk, ami egyrészt a tevékenységben, az aktivitásban, illetve a civil szervezetek számának csökkenésében is visszaköszönt. Ugyanakkor az elmúlt évek megmutatták azt is, hogy önkéntesek, civil szervezetek, öntevékeny közösségek nélkül a város ellenálló képessége nem lett volna olyan, amilyen„ – fogalmazott Molnár Szilárd. A leköszönő elnök szerint a gazdasághoz hasonlóan a kulturális, civil életben is gyors felélénkülés volt a Covid-járvány után, „tavaly nyáron elképesztő mennyiségű program volt”, amelyek szervezésében főként pályázatok, támogatások révén a civilek is élenjártak. Kiemelte az egymásrautaltságot, hogy a civil szervezetek és az önkéntesek a válsághelyzetekben összefogtak a város intézményeivel és egymással is.
„Mindannyian érezzük, látjuk, tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb a civil ügyekre, rendezvényekre mozgósítani az embereket, gyakran fásultsággal, kimerültséggel, érdektelenséggel találkozunk. Ám újra és újra előbukkannak azok a rejtett energiák, szakemberek, civilek, polgárok, akik miatt büszkén kiállhatunk egy-egy ilyen rendezvényen, összejövetelen” – hangsúlyozta Molnár Szilárd, köszönve mindenkinek a munkáját, törekvését.
A civil kerekasztal egyik legnagyobb jelentősége és legfontosabb feladata, hogy a delegáltak tanácskozási joggal részt vehetnek a szakbizottságok munkájában, képviselhetik az egyes szakkerekasztalokat. Hogy mely bizottságokban valósul ez meg ténylegesen? Molnár Szilárd a városstratégiai-pénzügyi kivételével az összeset felsorolta, tehát az esélyteremtési, az értékmegőrzési, a környezetvédelmi, a jogi és a városüzemeltetési bizottságokat is megemlítette, mint amelyek üléseibe bekapcsolódnak a delegáltak.
Augusztusban két év kihagyás után ismét volt Civil Korzó, tizenöt sátorral várták az érdeklődőket a kerekasztalok. Februárban pedig ismét nagy sikere volt a Civil Kerekasztal által újra megszervezett, Kecskemét is kiállítja című kulturális gálaestnek a Hírös Agórában.
Molnár Szilárd hozzátette: nagy örömmel látta tavaly nyáron, hogy a civil szervezetek ellátogattak egymás eseményeire, ez véleménye szerint nagyon fontos, és kérte, hogy a következő években erősítsék tovább a meglévő kapcsolatokat, mert ez a civil társadalom lényege.
Szemereyné Pataki Klaudia is méltatta a civileket, akik véleménye szerint „rengeteg módon járulnak hozzá Kecskemét felemelkedéséhez, amiért nem lehetünk elég hálásak”. A polgármester ugyancsak beszélt a koronavírus-járvány, a háború és a gazdasági válság hatásairól. Majd kifejtette, hogy tulajdonképpen jobb is így, hogy jöttek a nehézségek, mert lehet küzdeni, és akkor édesebb a siker.
„Lehetőséget adni, ez most a mi legfontosabb feladatunk. Lehetőséget adni egy biztonságosabb és jobb életre, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Bármennyire is azt érezzük vagy tapasztaljuk, hogy most nem az az időszak, nekünk ebben a kérdésben akkor is optimistának és állhatatosnak kell maradnunk önmagunk és gyermekeink jövője érdekében, hiszen nincs más választásunk. A lehetőség pedig nemcsak úgy magától jön, azt elő kell állítani, azért meg kell küzdenünk kemény munkával. És mindig mondjuk, hogy küzdelem nélkül nincs siker és nincs jó érzés, ez így is van. Gondoljuk csak végig, ha valamiért nem küzdünk meg, akkor az nem esik olyan jól, ha csak úgy jön magától, nem tudunk úgy örülni. Sokkal inkább hogy ha már jól megszorongattak bennünket, jól megküzdöttünk, a mindennapi harcainkat lefolytattuk, mégiscsak jobban esik utána a siker, nem? Valahogy jobb az az érzés. Legalábbis én így élem meg, de szerintem ahogy körbenézek és bólogatnak, sokan vannak így ezzel a kérdéskörrel.”
Végül a polgármester kérte a jelenlévőket, hogy munkájukat, elkötelezettségüket, lokálpatrióta szellemiségüket őrizzék meg, és megígérte, hogy hosszú távon a partnerük és segítőjük lesz.
