Átlagosan 25,2 százalékkal nőtt az infláció mértéke az egy évvel korábbihoz képest most márciusban, és már nincs olyan dolog, aminek ne nőtt volna az ára – többek között ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Mutatjuk a részletes listát.
A KSH szerdán közzétette legfrissebb inflációs jelentését, melyből ezúttal is kiderült, hogy a kormány továbbra sem igazán képes visszafogni a fogyasztói árak meredek emelkedését. Összességében a tavasz első hónapjában 25,2 százalékkal nőtt az infláció tavaly márciushoz képest, míg februárhoz viszonyítva is majdnem 1 százalékkal nőttek az árak. De hogy mit jelent ez tételesen?
Mindenre ráfizettünk márciusban
A legfrissebb inflációs lista szerint
- Az élelmiszerekért 42,6 százalékkal fizettünk többet, amin belül a tojás ára 74,0 százalékkal nőtt a tavalyi adatokhoz képest. A tejtermékekért 72,8 százalékkal, a vaj és vajkrémért 68,0 százalékkal, a kenyérért 67,0 százalékkal fizetünk többet. A sajt 60,6 százalékkal, a száraztészta 53,9 százalékkal, a tej 50,4 százalékkal került többe;
- A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal került többe. A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak;
- A tartós fogyasztási cikkekért 11,2 százalékkal, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetnünk.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7 drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.
A kormány optimista, az elemzők csalódottak
„Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés” – értékelte a Világgazdaságnak a márciusi inflációs adatokat Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Hozzátette, a kabinet ebben a helyzetben is nagyon világos célokat fogalmazott meg, amiben a legfontosabb szempont, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédjék a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett megismételte a kormányzat által már milliószor elsütött frázisokat, melyek szerint az idén ki szeretnék védeni a recessziót és az év végére egy számjegyűre szorítanák le az inflációt.
Nem osztották a kormány optimizmusát a vezető pénzintézetek makrogazdasági elemzői, köztük Virovácz Péter, az ING elemzője sem. Szerinte ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció, a Nagy Márton által emlegetett csökkenés pedig némi túlzással statisztikai hibahatáron belüli, amire aligha lehet rásütni azt a bélyeget, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban. Hozzátette, a tartós inflációs folyamatokat mutató maginfláció már annyira magas (25,7 százalék), mint 1996 eleje óta sosem, és még most is csak tovább nő. „Emiatt viszont már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát” – összegzett az elemző.
Hasonlóan vélekedett az inflációs adatokról Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, éves indexük pedig 42,6 százalékos volt. Bár némely élelmiszer-termékcsoportban már árcsökkenést mért a KSH, az 1,5 százalékos havi áremelkedés továbbra sem tekinthető alacsonynak. Továbbra is úgy látjuk, hogy a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe.