628 milliárd forintos történelmi profitot hozott a 2022-es esztendő a Mol-nak ellenére az üzemanyagárstopnak és az extraprofitadónak. Az Orbán-kormány 2020-ban és 2021-ben vagyonkezelő alapítványoknak adta a korábban állami kézben lévő részvénypakettjét, így a cég nyereséges működéséből származó profit már oda folyik. Ugyanígy tett a kormány a Richter-részvényekkel is, így a gyógyszeripari cégnél keletkező osztalékjövedelem is az alapítványokat gyarapíthatja.
A Mol igazgatósága a tavalyi eredményből 287 milliárd forint kifizetését javasolta a társaság közgyűlésének, és ha rábólintanak, akkor a Molnál egy részvény után mintegy 150 forint alaposztalékot és körülbelül 200 forint rendkívüli osztalékot fizethetnek, azaz mintegy 350 forintot a tavalyi 302 forint után. A Richternél pedig 390 forint osztalékot fizetnek egy részvényre az igazgatóság előterjesztése szerint az előző évi 225 forint után.
Tehát az alapítványok a két cégtől 90,8 milliárd forintnyi osztalékot vehetnek fel – az állam helyett.
- A Kárpát-medencei tehetséggondozást végző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 36 milliárd,
- a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC) 36 milliárd,
- a Mol–Új Európa Alapítvány 15 milliárd,
- a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány pedig 3,8 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel az államtól kapott részvénycsomag révén.
Az MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCU első embere pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér. Mindkettő tíz-tíz százaléknyi tulajdonrészt kapott Mol Nyrt.-ben és a Richter Gedeon Nyrt.-ben, így az olajcégtől 28,7–28,7 milliárd, a gyógyszercégből pedig 7,3–7,3 milliárd forint osztalékra tehetnek szert.
A Richternél azonban az egyik tulajdonos, a Budapesti Corvinus Egyetem mögött álló alapítvány 90 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja, szemben az igazgatóság 72,7 milliárd forintról szóló előterjesztésével, ami így 1,7 milliárd forint pluszpénzt jelentene a két alapítványnak.
„A MUC feladata a Budapesti Corvinus Egyetem hosszútávú fenntartása, fejlesztése, így a bevételeit, pénzeszközeit az egyetem működtetésére, ösztöndíjakra, beruházásokra fordítja. A fenntartónak az egyetem tartósan magas színvonalú működéséhez szükséges feltételeket kell megteremtenie, így egy-egy év esetlegesen kiemelkedő osztalékbevételeit, amik évtizedes távlatban kiegyenlítik a rosszabb éveket, felelőtlenség lenne azonnal elkölteni” – válaszolták arra a kérdésre, hogy mire fordítják a várhatóan 36 milliárdos osztalékot.
Hozzátették, hogy „az elmúlt három év értékelése és a következő hároméves terv készítése jelenleg is zajlik. A konkrét fejlesztési célokról ennek jóváhagyását követően, várhatóan a 2023/24-es tanév elején lehet részletekkel szolgálni”.
Az MCC röviden válaszolt: „A Mathias Corvinus Collegium, mint a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye, bevételeit diákok oktatására, az intézmény működésére fordítja”.
Azonban nem csak az osztalékból élnek az alapítványok, a MUC például jogszabályban rögzítve évente 5 milliárd forintnyi állami támogatást kap a feladatai ellátására.
Rajtuk kívül több más vagyonkezelő alapítvány kapott az államtól kisebb-nagyobb cégekben részesedéseket, de egyelőre nem tudni arról, hogy máshol is született volna javaslat az osztalékokról, igaz, erre még két hónapjuk van a jogszabályok szerint.
via 24.hu