Tavaly nyáron Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közölte: „Megerősítem Orbán miniszterelnök szavait, miszerint Lengyelország és Magyarország útja elvált”. A kijelentés oka Orbán Viktor tusványosi beszéde volt, miszerint a két ország céljai azonosak, de amíg Magyarország két szláv nemzet háborújának tekinti az orosz-ukrán háborút konfliktust, addig a lengyelek „úgy érzik, hogy ők is harcolnak benne”.
A V4-ek szövetségében Románia számára a legvonzóbb mindig Lengyelország volt, annak ellenére, hogy Bukarest nem sorakozott fel Varsó mögé, amikor a lengyel politika még javában küzdött az Európai Unió intézményeivel. Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) román miniszterelnök még azért kopogtatott Varsóban az első közös kormányülésen, hogy támogassák országa schengeni csatlakozását, és az együttműködés annyira felgyorsult, hogy 2023-ban már az ötödikre ülnek össze Bukarestben.
2021 májusában jött az igazi nyitás a két ország között, amikor Iohannis és Duda volt a házigazdája a Bukarestben kezdődött B9-csúcstalálkozónak, amelyet a pandémia miatt távkonferencia formájában tartottak. 2022-ben újabb lengyel-román kormánytalálkozóra került sor Varsóban, ahol a minél keményebb szankciók bevezetése volt a fő téma.
Morawiecki jelezte: „Számunkra a szolidaritás és a partnerség nem üres szavak – olyan szavak ezek, amelyeket tartalommal töltünk meg ma Varsóban, majd a jövőben Bukarestben”. Jól mutatja ezt a közelmúltban tartott kormányülés is, ahol nyílt együttműködést vállaltak a NATO keleti szárnyának megvédése érdekében.
Morawiecki április elején Chisinauba látogatott, ahol Dorin Recean kollégájával kétoldalú szerződéseket írt alá a vasútfejlesztés és a megújuló energia terén, és a gyorsított EU-csatlakozáshoz ígért támogatást. Vélhetően a román és a lengyel miniszterelnök ezeket előre megbeszélte. A lengyel-román viszonyt március végén a közös kormányülésen is még szorosabbra csatolták, hisz Morawiecki bejelentette, hogy beveszik Romániát a lőszergyártási projektjükbe, miután Varsó jelentős uniós forrást nyert el erre, de nincs elegendő gyártási kapacitása.
Mindkét ország elkötelezetten NATO- és USA-párti, így az együttműködésük lehet a garancia arra, hogy a 2016-ban létrejött Három Tenger Kezdeményezés nem vág éket a Balti-tenger fölött főszerepre vágyó Varsó és a Fekete-tenger fölött irányító státuszra törő Bukarest között. A két ország közötti kapcsolatot erősíti az is, hogy az Európai Bizottság a lengyel gazdákat 29,5, a romániaiakat 10 millió euróval támogatná az ukrán gabonadömping okozta veszteségek kompenzálására. A bolgárok is listára kerültek, Magyarország viszont nem.
A lengyel és a román célokkal nem egyezik a jelenlegi magyar külpolitikai irányvonal, így lehet évekig kell várni egy magyar-lengyel vagy magyar-román közös kormányülésre. Ha az RMDSZ nincs kormányzati szerepben szinte folyamatosan az 1989-es rendszerváltás óta, talán egyszer sem ülnek közös asztalhoz. Most viszont az RMDSZ politikája kevés, hogy összehozzanak egy közös magyar-román kormányülést, miközben 2022 novemberében már lezajlott az első román-spanyol kormányülés is.
via 24.hu
