A Direkt36 számos új részletet feltárt arról, hogy mi történt az Orbán-kormány számára stratégiai fontosságú lengyel-magyar viszonyban az Ukrajna elleni háború kezdete óta. A tényfeltáró központ újságírói egy varsói szerkesztőséggel, a VSquare-rel összefogva több mint harminc olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról. A Telex összeszedte a cikk legfontosabb részleteit.
2022 májusában Novák Katalin első hivatalos elnöki útja Varsóba vezetett, ahol a háború miatt veszélybe került magyar-lengyel kapcsolatokat próbálta menteni. A lengyel vezetés nem vette jó néven, hogy a magyar kormány nem foglalt egyértelműen állást az Ukrajna elleni orosz invázió ügyében.
Novák egyik tárgyalása feszült hangulatú volt lengyel kormányzati források szerint, és kifejezetten rosszul sült el. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megkérte ugyanis a magyar államfőt, hogy magyarázza el, miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggése. Novák erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy sajnálatos adottság, történetileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen.
„A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja” – mondta a találkozóról részleteket ismerő forrás. Morawiecki ugyanis saját apparátusától és a lengyel kormánynak dolgozó szakértőktől részletes számításokat kért be Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energia kiváltása.
2022 tavaszán a varsói magyar nagykövetségre egy doboz érkezett, tele ürülékkel. Ezen kívül a történteket ismerő forrás szerint tömegével jelentek meg gyalázkodó kommentek a varsói magyar nagykövetség Facebook-oldalán, köztük halálos fenyegetések. „Kitapossuk a beleteket, ti oroszbérencek!” – a forrás szerint ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeztek tömegével 2022 tavaszán.
Kovács Orsolya varsói nagykövet több alkalommal elmondta, hogy haza akar jönni Magyarországra. Ezt a források szerint azzal magyarázta, hogy emberileg nehezen viseli a magyar-lengyel viszony megromlását, és hogy egyre kevésbé tudja adni az arcát az Orbán-kormány Ukrajna-politikájához.
Szemben a többi varsói európai uniós ország nagykövetségével, akik kitették az ukrán zászlót, a magyar nagykövetség ezt nem tehette meg. Kovács korábban szinte bármikor, bárkihez könnyen bejuthatott a varsói kormány vagy a PiS vezetéséből, a háború kitörése után ezek az ajtók mind bezáródtak. „Egyszerűen letiltották a magyar nagykövetet egyik napról a másikra, és mindenütt” – mondta a magyar külügyminisztérium belső ügyeit ismerő, lengyel ügyekkel foglalkozó forrás.
Szijjártó Péternek sincs nincs túl jó reputációja lengyel kormányzati körökben. Főleg az zavarja őket, hogy Szijjártó nagyon szívélyes kapcsolatot ápol magasrangú orosz tisztviselőkkel. Rosszul veszi ki ugyanis magát, hogy a magyar külügyminiszter közvetlenül az európai uniós találkozók előtt és után találkozik ilyen emberekkel. Például 2021-ben a V4-egyiptomi diplomáciai találkozó után a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval egyeztetett, vagy a cseh EU-s elnökség egy tavaly szeptemberi eseményét követően Alekszej Miller Gazprom-vezérrel ment egyeztetni.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 őszén körbejárta a térségbeli országokat, hogy figyelmeztessen, Oroszország háborúra készül. Budapestre is eljött, de süket fülekre talált. Morawiecki beszámolt Orbánnak a közelgő orosz invázióra utaló bizonyítékokról, de nem hitt neki senki. A magyar kormány hitetlenkedve fogadott minden, a háború megindulásáról szóló külföldi hírszerzői előrejelzést.
Kövér László házelnök azt fejtegette, hogy a 2015-ös menekültválság és a Brüsszelből akkor megfogalmazott elvárások hozták közelebb a négy országot egymáshoz, de ezen most a háború változtatott. A házelnök szerint a szlovákiai és csehországi kormányváltásokkal változott negatív irányba a helyzet, majd a háború miatt „a magyar-lengyel tengely is nyomás alá került.” Kövér azt is megjegyezte, hogy a magyar-lengyel kapcsolat megromlásáért a lengyel média és a lengyel ellenzék a felelős, a PiS pedig szerinte abban hibázott, hogy hagyta nekik, hogy éket verjenek a lengyel-magyar kapcsolatba.
Korábban a magyar-lengyel barátság napját magas rangú találkozókkal ünnepelte a két ország, és egymást váltva biztosították hozzá a helyszínt. Tavaly a lengyeleknél lett volna a közös ünneplés – amelyre még Áder János utazott volna –, de elmaradt. Ezt közösen jelentette be a két ország a háborúra hivatkozva, azonban a találkozó lemondását Lengyelország kezdeményezte egy forrás szerint.
Az idei közös ünneplésben bízott a magyar vezetés, azonban Andrzej Duda lengyel elnök hivatala közölte, hogy amíg zajlik az ukrajnai háború, addig azt tekintik prioritásnak, és nem tudnak ünneplésekkel foglalkozni. A végleges válaszuk is az lett, hogy biztonsági okokra és a háborúra hivatkozva nem tud Magyarországra utazni a lengyel államfő.
