A Mercedes-gyár jövőbeli bővülése fokozhatja a munkaerőhiányt Kecskeméten és térségében. Kérdés még, mit lép majd a kormány, de egyes helyi cégek ma már egyértelműen a fülöp-szigeteki, indiai, indonéz vagy kirgiz munkavállalók alkalmazásában látják a megoldást a toborzási kihívásokra. Azért is egyre népszerűbbek, mert körükben sokkal alacsonyabb szintű a fluktuáció, míg a magyarok akár pár hónap után is felmondanak. „Dolgozni akarnak és nagyon talpraesettek, céltudatosak. Hamar betanulnak, beilleszkednek, szorgalmasak, pozitívan állnak mindenhez” – jellemezte egy munkaerő-kölcsönző a távol-keleti munkavállalókat, akiknek jelenléte a szakemberek szerint intenzíven növekedni fog a hazai cégeknél.
A munkaerőhiány a hírös városban már régóta téma, de hamarosan még inkább égető kérdés lesz. Tavaly nyáron jelentette be ugyanis a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., hogy 2025-ig 1 milliárd eurós, azaz közel 400 milliárd forintos beruházással bővíti kecskeméti gyárát a tisztán elektromos hajtású autók gyártása miatt. A bővülés miatt már most elkezdődött első körben a HR-esek, mérnökök, logisztikusok keresése, de nyilván még intenzívebbé fog válni a toborzás, mikor már a termelésben közvetlenül részt vevő munkatársakra is szükség lesz. Biztos, hogy több ezer munkahely fog létrejönni az elkövetkező években Kecskeméten, hiszen a Mercedes-gyár a városba vonzza a beszállítókat, a logisztikai cégeket is. A Baon.hu tudósítása szerint az ötezres számot említette Gaál József alpolgármester, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormányhivatal által nemrég tartott állásbörzén.
Sokatmondó, hogy itt 21 kiállító képviseltette magát, és 42 munkakörre összesen 500 munkavállalót kerestek – ellenben csak 410 érdeklődőt regisztráltak. A kormányhivatal közölte, hogy a kiállítók elsősorban betanított munkásokat és szakmunkásokat céloztak meg az állásajánlataikkal, de „a szakközépiskolai végzettséggel és diplomával rendelkezők is megtalálhatták számításaikat”.
Egyre kevesebb a szabad munkaerő
Mint utánanéztünk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, a nyilvántartott kecskeméti álláskeresők száma az elmúlt két és fél évben igen pozitívan alakult. 2021 februárjában a településről még 2835-en voltak regisztrálva a helyi munkaügyi központnál, ez a munkavállalási korú népesség 3,92 százaléka. Majd a számuk a 2021-es év folyamán hónapról hónapra folyamatosan csökkent, egészen a decemberi 2147-ig (2,97 százalék). A 2022-es esztendő elején kisebb megtorpanás és emelkedés következett be, de tavaly április óta végig 2200 alatt van a számuk, ezév áprilisában éppen 2077 fő volt regisztrálva (egyharmaduk, 665 fő már több mint egy éve).
„Magyar fiataloknak, nem pedig filippínóknak kell a ma üresen álló munkahelyeket betölteni” – a Baon.hu tudósítása szerint ezt mondta nemrég egy fórumon – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezetének ülésén – Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. Szavai rímelnek a miniszterelnöknek még március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondott beszédére. Orbán Viktor ebben kifejtette, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre, de elsősorban a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. A nagy iparfejlesztési beruházásokat ezért összpontosítják Kelet-Magyarországra, „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset, fölkészül Békés megye”. Orbán munkaerő-tartalékként tekint a határon túli magyar kisebbségekre is (kérdés, ez a külhoni magyarság megmaradásában mennyire jó stratégia), és csak utánuk jöhetnek a vendégmunkások. „Nem biztos, hogy a gazdasági élet minden szereplőjének tetszeni fog, amikor a kormány itt megköti magát. (…) Ha Önök látnak már vendégmunkásokkal megterhelt vagy följavított nyugat-európai országokat, akkor láthatják, hogy milyen dilemmákkal kell szembenézni. (…) azért, mert bizonyos populációkból behozott vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint az itt még meglévő tartalék, a magyarországi tartalék, és ezért inkább őket hozzák be, ezt nem tudjuk megengedni. Tehát Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké (…) Itt el kell kerülnünk egy csapdát (…) Nyugat-Európában olyan vendégmunkások is vannak, akik azért mennek oda, mert a helyiek, mondjuk úgy, hogy a bennszülöttek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandóak elvégezni. Na, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak!” – fogalmazott a miniszterelnök. Azóta az is kiderült, hogy tavaszi ülésszakban szavazni fog az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről, amely novembertől léphet hatályba. A Világgazdaság szerint ez megkülönbözteti a vendégmunkásokat illetve a normál üzemmenetben érkező harmadik országbeli foglalkoztatottakat, és ezután is meghatározott kvóta szerinti számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból. Az új tervezett szabályok nem engedik majd a vendégmunkások családegyesítését, letelepedését sem és 2 plusz 1 évben korlátozzák a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára. Visszatérve Kecskemétre, és a polgármester nyilatkozatára: vélhetően Szemereyné Pataki Klaudia tökéletesen tisztában van azzal, hogy nemhogy Kecskemétről, de még a város 50-100 kilométeres vonzáskörzetéből sem lehet majd annyi magyar munkavállalót – pláne fiatalt – találni, amennyire az elkövetkező években szükség lenne a megyeszékhelyen. Ez akár az említett számokból is rögtön nyilvánvalónak tűnik, hiszen a 2000 körüli álláskereső – még ha mindannyiukat tudnák is alkalmazni – értelemszerűen nem lesz elég a megnyíló legalább kétszer ennyi új pozícióra. A Mercedes-gyárba már így is sokan ingáznak a környező kisebb településekről, valamint Nagykőrösről, Ceglédről és Szolnokról is, és a Vajdaságból is jöttek dolgozók szép számmal. Tavaly nyáron egy nagyobb, információink szerint ötven fős csapat érkezett Indiából az egyik logisztikai beszállítóhoz, és egyre többször hallani a távol-keleti munkavállalók felbukkanásáról is.
Több járás együttműködése elég lenne?
Megkerestük a megyei kormányhivatalt, és érdeklődtünk, véleményük szerint mely szektorokban van/lenne a legnagyobb igény munkaerőre, és miként lehet majd kezelni az üres álláshelyek ugrásszerű növekedését? Rákérdeztünk arra is, mennyire mondható jellemzőnek, hogy a cégek Indiából, a Fülöp-szigetekről vagy Indonéziából érkező munkavállalókkal töltik be a pozíciókat, és várható-e, hogy ez egyre erősödő jelenség lesz? A rövid és nem túl informatív válasz szerint „a munkaerőigények elsősorban a feldolgozóipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a halászat területéről érkeznek, kisebb mértékben pedig szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar területéről”. Úgy vélekednek, „a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező növekedést koordinálással, több járás együttműködésével lehet sikeresen kezelni”. A válaszhoz annyit fűztek még hozzá, hogy a külföldi állampolgárok számára kiadott munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezetnek – erről azonban számokat nem közöltek. Jóval többet megtudtunk a helyzetről azáltal, hogy megkerestünk két, a kecskeméti munkaerőpiacon is igen aktív munkaerő-kölcsönzőt.
„Jöhet bárki”, aki dolgozna
A Viapan Groupnál azt tapasztalják, hogy az autóiparban óriási a munkaerőhiány, a feldolgozóiparban és az élelmiszeriparban szintén, szezonban pedig a mezőgazdaságban is akadályozhatja a gazdasági növekedést. Kusztos Judit kecskeméti kirendeltségvezető szerint a legnagyobb kereslet a betanított munkások, a targoncások, valamint a szakképzett fizikai munkaerő iránt van, főként a karbantartókat, villanyszerelőket, hegesztőket, lakatosokat kell vadászniuk a cégeknek. „A Mercedes gyár bővülése ezt a hiányt tovább fogja fokozni, mert elég nagy az elszívó ereje, ennek ellenére már ők is felkészültek a külföldi munkavállalók fogadására. Ezen kívül a debreceni BMW gyár toborzása is érezhető már” – tette hozzá. A Viapan jelenleg nagyjából 200 fő harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat Bács-Kiskunban. Legnagyobb részben ukránokkal és szerbekkel dolgoznak együtt, akik közt sokan szerb-magyar kettős állampolgárok. Kusztos Judit elmondta, szigorú folyamatrendszert dolgoztak ki a külföldiek toborzására és kiválasztására, ahogy ezt a magyar dolgozók esetében is teszik már közel húsz éve. Szerbiában és Ukrajnában is van irodájuk és saját helyi toborzó csapatuk.
Hamar betanulnak és szorgalmasak a távol-keleti munkavállalók
Bakos Szásától, a WHC területi vezetőjétől megtudtuk: ők is foglalkoznak ukrán és szerb munkavállalók kölcsönzésével, de Ukrajnából a háború miatt szinte már egyáltalán nem érkeznek dolgozók, Szerbiában pedig a bérek kezdik utolérni a magyar színvonalat. A Vajdaságból nagyon sok magyar költözött át hazánkba, onnan már nem várható a magyarországi munkaerőhiány megoldása. Magyar tulajdonú vállalatuk jelenleg minősített kölcsönbeadó státuszban van, ennek keretében lehetőségük nyílik távoli harmadik országbeliek toborzására. Fő célországaik a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán és Mongólia. Egyelőre Kecskeméten tizenhat főt helyeztek el, de igazából alapos előkészítés után most kezd csak a folyamat igazán felpörögni. Pár hét múlva újabb ötven-hatvan munkavállaló indul útnak a Fülöp-szigetekről és Kirgizisztánból, hogy átmenetileg nálunk éljen és dolgozzon, és Bakos Szása szerint őket még jópár csapat fogja követni, mert a munkaadóknak nagyon jók a tapasztalataik a harmadik országbeli dolgozókkal kapcsolatban.
