Eldőlt. A bajnokság zárása előtt két fordulóval már biztos, hogy az NB1-es újonc kecskeméti focicsapat kilép a nemzetközi porondra. A lilák július végén az Európa-konferencialiga selejtező 2. körében lépnek majd pályára. Hogy ki ellen az majd a június 21-i sorsoláson dől el, de az öt európai topliga és a kupákból kizárt Oroszország kivételével akár lengyel, belga, szlovák, cseh csapat ellen is bizonyíthat Szabó István mester legénysége.
És hol? Alkalmas a Széktói Stadion nemzetközi meccsre? – kérdezik egyre többen, látva a KTE szenzációs menetelését, amit még azok a lila-fehér szurkolók is alig hisznek el, akik szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt ugrottak fel örömükben hétszer is, amikor Tóth Barna egyet, Bartha mesterhármast és Lukács négyet vágott a Szentlőrincnek; – az NB2 38. fordulójában. Szabó István legénysége egy éven belül, amely a Ferencvárost kétszer is legyőzve klubrekordot állított fel, és amely az első olyan csapat a magyar bajnokságok történetében, amely újoncként ezüstöt érhet el, most nemzetközi porondra készül.
Stadion híján viszont hol? Teszik fel ismét ugyanazt a kérdést azok a szurkolók is, akik a sikerek közben kapcsolódtak be a KTE klub legújabbkori történetébe.
Az NB1-es csapatok közül Kecskemét az egyetlen város, ahol az elmúlt 10 évben nem épült sem új focistadion, sem nem került átépítésre a Széktói Stadion. Állami közforintokból mindeközben a fővárosi népszerű klubokon kívül épült focistadion számos vidéki városban, Dorogon, Békéscsabán, Cegléden is, de olyan néhány ezres lakosú településen is, mint Kozármisleny, Gyirmót vagy éppen Felcsút. Kecskemét annak ellenére is, hogy magabiztosan választásról választásra kormánypárti városvezetést ad és országgyűlési képviselőket, kimaradt az Orbán-kormányok stadionépítésének hullámából.
2016-ban a fideszes városvezetés azzal az indokkal állt el a stadionépítéstől, hogy amekkora hozzájárulást kér a várostól az MLSZ, az meghaladja Kecskemét terhelhetőségét, és nincs összhangban a lakosság igényeivel, mint például az utak fejlesztésével. (A kecskeméti focicsapat ekkor a megye 1. osztályban, vagyis negyedosztályban játszott miután 2015-ben kizárták a KTE-t az NB1-ből). Kecskemét önkormányzatának ugyanis 300 millió forintot kellett volna hozzátenni az állam által biztosított 560 millió forinthoz. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester ezért nem tartotta jó iránynak a stadionfejlesztés koncepcióját, helyette inkább az akkor még KLC-hez érkező tao-s pénzekből képzelte fejleszteni a létesítményt.
A KTE fociklubot, ami a város futballját jelentette mindig, nem hagyták veszni. A kecskeméti focit szinte a halálból hozta vissza az új befektetői kör és állította lépésenként újból pályára. A HÉP Zrt. 2017-ben lett a felnőttcsapatot működtető kft. százszázalékos tulajdonosa. Dr. Filus Andor, aki maga is játszott a KTE-ben, ma ügyvezetőként igazgatja történetének legnagyobb sikere felé a klubot, amire minden reális esélye meg is van.
A foci nem politikai kérdés, de a politikusok mégis sokat beszélnek rólaA KTE sikerére a kecskeméti politikusok is rárepültek, holott az elmúlt években inkább elvétve látogattak csak ki a 70-es évek hangulatát máig őrző, maratoni kapuval emelt U alakú stadionba. Minden képviselő a maga vérmérséklete szerint posztolja ki, mennyire lelkes a lila góloktól. A polgármester közösségi oldala egészen átfordult rajongói oldalba, aki nem csak meccsnapokon, hanem hétköznap is ad hírt a KTE-ről. És az ellenzéki képviselők közül is többen megosztják, hogy jelen voltak a győztes lila góloknál az NB1-ben éppen még megfelelő, de nemzetközi meccsek szempontjából már kérdéses minőségű Széktói Stadionban.
Vancsura István, a Szövetség a Hírös Városért ellenzéki frakció tagja ezért a stadion rekonstrukciójával kapcsolatban fordult még áprilisban kérdéseivel a polgármesterhez. Konkrétan: mikor és milyen mértékű beruházást terveznek és milyen lépéseket tettek eddig? A fociszerető képviselő Szemereyné Pataki Klaudia korábbi, 2022. december 08-i közgyűlésen tett kijelentésére is utal:
