Továbbra is érdemes takarékoskodni Magyarországon, hiába csökken a gáz tőzsdei ára

Egy múlt hét csütörtökön kiadott rendeletben év végéig meghosszabbította a kormány a rezsicsökkentés csökkentésével kapcsolatos rendeletet, így marad a lakossági gáz-, áramdíj megállapításának kétsávos rendszere – továbbra is csak a meghatározott átlagfogyasztási mértékig érvényes a rezsicsökkentett, kedvező ár, az afeletti fogyasztás után „lakossági piaci” árat kell fizetnie mindenkinek.

Tavaly riadalmat keltett, amikor az oroszok az Ukrajna ellen indított háború mellett a gázt is fegyvernek használták, és a nyári betárazási időszak alatt rendkívüli mértékben elszállt az addig is emelkedő tendenciát mutató gázár, vele párhuzamosan pedig a villamos energia ára is. A magyar kormány a rezsicsökkentés csökkentésével válaszolt a helyzetre, miközben gázárcsúcson kötött szerződést a szállításra az oroszokkal, amiért még azután is drasztikus árat fizetett, hogy a tőzsdei árak csökkentek.

A dráguló energia miatti többletkiadások fedezésére a piaci szereplők esetében teljesen elengedték a támogatásokat, a lakosság esetében pedig sávos díjazást határoztak meg. Az „átlagfogyasztásig” maradt a messze a piaci ár alatti díjazás, az átlagfogyasztás afelett pedig a jóval magasabb „lakossági piaci árat” határoztak meg mind a gáz, mind az áramdíj esetében, amihez azóta is ragaszkodik a kormány.

Viszont a gáz tőzsdei ára már januárban visszaesett a háború előtti szintekre, és jelenleg a tavaly januári árszinten áll. Ennek oka részben az, hogy az európai államok – kevés kivétellel, mint például Magyarország – sikerrel kerestek az orosz helyett alternatív beszerzési forrásokat, illetve csökkentették fogyasztásukat, de az is segített, hogy szokatlanul enyhe volt a tél.

A hazai gáz- és áramfogyasztás számottevően visszaesett: decemberben gázból 24, elektromos áramból 8,2 százalékkal kevesebb fogyott, mint az előző év azonos időszakában. Ennek oka az enyhe tél mellett a rezsicsökkentés csökkentése, és az ipari termelés visszaesése – a gazdaság 2022 utolsó negyedéve óta technikai recesszióban van.

Akár enyhíthetnének is a nem megszorításként kommunikált, de a fogyasztási szokások átalakítása nélkül mindenképpen rezsiköltség-növelő intézkedéseken, azonban nem ez történik. A lehetőség pedig adott, a rendelet értelmében az árakat „a piaci viszonyok jelentős változása esetén” módosíthatja a MEKH elnöke, akár hivatalból, akár az egyetemes szolgáltatók kezdeményezésére. Tehát elvileg mind pozitív, mind negatív irányba változtathat az áron azért, hogy az tükrözze a „mindenkori versenypiaci költségeket”.

Az áramdíj tavaly óta nem változott: fogyasztási helyenként – 2523 kWh-ban megállapított éves átlagfogyasztásig kilowattóránként bruttó 35,3 forintot kell fizetni, az e feletti fogyasztás esetében pedig bruttó 70 Ft/kWh-s árra lehet számítani.

Meghatározott fogyasztásig a gázért jóval kevesebbet fizetnek a háztartások, de aki ezt átlépi, annak a kedvezményes ár többszörösével kell számolnia, ez viszont még a jelenlegi piaci árnál is magasabb, hiába nevezik „lakossági piaci árnak”. A piaci szereplők mostanra már élvezhetik gázárcsökkenés előnyeit: az esetükben tavaly nyáron még köbméterenként nettó 1200 forint körüli ár márciusra nettó 351 (bruttó 444) forintra süllyedt.

A vízdíjról pár szóban: 2013 óta nem változott az ára a rezsicsökkentés miatt. A terület szakértői már akkor arra figyelmeztettek, hogy mindez ki fogja véreztetni a vízműveket, és nem marad forrás a hálózat karbantartására, korszerűsítésére. Ez sajnos be is jött: sorra lehetetlenültek el az önkormányzati és vegyes tulajdonú vízművállalatok. A tisztított ivóvíz 22 – egyes területeken akár 60 százaléka is – elszivárog a lepusztult vízhálózat repedésein, tömítetlenségein.

A kormány víziközmű-ágazatért felelős államtitkári posztot is kreált a probléma megoldására. V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos lett a kiválasztott. Feladata lesz, hogy tegyen javaslatot a vízhálózat és egységes árrendszer kialakítására.

V. Németh elmondta, hogy 70 ezer kilométernyi víz-gerincvezeték 70 százaléka 40 évnél régebbi, 40 százaléka pedig azbesztcementcsőből készült, és valóban nagy a hálózati veszteség: a kitermelt víz minden ötödik literjét nem tudják értékesíteni. A felújítás szükségszerű, amit sajtóértesülések alapján legalább részben a svájci alapból, illetve uniós forrásokból kívánják fedezni.

Az egységes árrendszerről egyelőre annyi lehet tudni, hogy várhatóan a vízdíj esetében is korlátozzák a rezsicsökkentett árat. Itt is hasonló sávos rendszert vezetnek majd be, mint az áramdíjnál és a gázdíjnál, vagyis a vízdíj és a csatornadíj is csak egy bizonyos felhasznált mennyiségig lesz kedvezőbb árú, afelett jön majd a központilag meghatározott „piaci ár”.

Jól tesszük, ha továbbra is takarékoskodunk az árammal és a gázzal, és jó lesz odafigyelni arra is, mennyi vizet fogyasztunk, hogy elfogadható keretek között tartsuk a rezsiköltségeinket, ne kelljen túl magas gáz-, villany- és vízdíjat fizetni.

via HVG