„Nekünk oly módon is képviselünk kell az állampolgárok érdekeit, hogy minél inkább gátoljuk azoknak a bűnözőknek a tevékenységét, akik másokat megkárosítanak. Függetlenül attól, hogy az okozott kár mekkora: milliós vagy pár tízezer forint nagyságrendű” – mondta el a KecsUpnak adott interjújában dr. Göblyös Péter, a Kecskeméti Járási Ügyészség vezetője. Sok mindenről ejtettünk még szót, így az ittas járművezetők elleni erőteljesebb fellépésről, a kényszerintézkedések számának növekedéséről, a csalásokról, a város bűnügyi helyzetéről, az ügyészi hivatásról.
– Kecskeméti kinevezésekor az egyik legnagyobb kihívásnak az ittas vezetés visszaszorítását tartotta. Milyen eredményeket sikerült etéren elérni az elmúlt két évben?
– Mélyen gyökerező társadalmi problémáról van szó, amely nemcsak Kecskemétre, hanem az egész országra jellemző, de kétségtelen, hogy Bács-Kiskun vármegyére az átlagnál jobban. Néha Don Quijote-i küzdelemnek tűnik, de azért nem szélmalomharc, és nem is állunk feltett kézzel. Időről-időre sort kerítünk csoportos bíróság elé állításokra, amikor egy nap húsz-harminc olyan vádlottnak kell megjelennie a bíróságon, aki korábban bódult állapotban – alkohol vagy kábítószer hatása alatt – ült volán mögé, esetleg úgy, hogy el is volt tiltva a járművezetéstől. Olyanok is akadnak aztán, akik egyszere több bűncselekményt is elkövettek: jogosítvány nélkül, részegen furikáztak. Úgy gondolom, egy ilyen akciónak van hírértéke, a sajtó be is szokott róla számolni, hogy egyszerre rengetegen kapnak büntetést. Természetesen ezzel a gondok nem oldódnak meg, legfeljebb egyes egyéneket rövidebb-hosszabb időre meg tudunk gátolni abban, hogy az utakon másokat veszélyeztessenek. Nekünk ezek az eszközeink, valamint a rendőrkapitánysággal közösen folytatott célzott közúti ellenőrzések.
– Erről épp van személyes tapasztalatom. Lehet, hogy véletlen, de a közel húsz év alatt, amióta megvan a jogosítványom, egyetlen egyszer sem volt részem „szondamegfújós” ellenőrzésben, most viszont pár hónapon belül kétszer is.
– Már a tavalyi év során is havonta-kéthavonta végezték a rendőr kollégák az ittas vezetők kiszűrését az úgynevezett finn módszerrel, azaz amikor egy helyszínen pár órás időszak alatt minden járművet megállítanak és a vezetőnek bele kell fújnia a műszerbe. Jellemzően a hétvégékre koncentrálódnak az ilyen akciók, de ez nincs kőbe vésve, lehet akár péntek este vagy hétköznap reggel is. Alapvetően az ittas vagy bódult vezetők kiemelése a cél, de ha nincs bekötve valakinél a biztonsági öv, nyilvánvalóan azért is jár a szankció. Ezeknél az akcióknál az ügyészek is rendszeresen jelen vannak, amikor lehetőségem van rá, én is. Fontosnak tartom a személyes részvételt, mert erősíti a rendőrség és az ügyészség együttműködését. Azt is hangsúlyoznám, hogy a rendőrség munkatársai az olyan esetekre is fel vannak készülve, amikor a sorból valaki hirtelen kiáll, megfordul, és igyekszik kereket oldani. A rendszámfelismerő kamerák használatával pedig a körözött autók is pillanatok alatt kiszűrhetők.
– Hányan buknak le egy szondázós akció során?
– 1500-2000 tesztből átlagosan körülbelül 10 szokott pozitív lenni, és éri el a szabálysértési vagy bűncselekményi értékhatárt. Ha azt vesszük, hogy Kecskeméten egy nap több tízezer jármű mozog, akkor arányosítva könnyű kiszámolni, hogy akár százas nagyságrendben is lehetnek az utakon ittas vezetők. Érthető tehát, hogy szigorúan fellépünk ellenük. Az ellenőrzések nemcsak Kecskemétre korlátozódnak, a kapitányság egész illetékességi területén lehet rá számítani, ilyenkor koncentráltan ötven-hatvan rendőr kolléga is ezen dolgozik.
– Milyen elveket tart még fontosnak mint ügyészi vezető?
– Sokkal gyakrabban alkalmazzuk a kényszerintézkedések valamely fajtáját, gyakorlatilag duplájára nőtt a számuk a korábbiakhoz képest, évi körülbelül 60-ról 100 fölé. Nemcsak a letartóztatásokról van, az összefoglalóan bírói engedélyes kényszerintézkedések mindegyikével élünk, így a bűnügyi felügyelettel – korábban lakhelyelhagyási tilalom -, a házi őrizettel, ritkábban van távoltartás és óvadék. Mindez nagy munkát ró az ügyészekre és a nyomozókra is, mert az ilyen ügyeket soron kívül kell intézni. Nem az a cél, hogy mindenkit letartóztatásba tegyünk. Ha a terhelt – köznyelvben gyanúsított vagy vádlott – személye, az eset, cselekmény körülményei alapján úgy ítéljük meg, hogy elegendő a városra vagy a megyére korlátozni a mozgását jelkövető alkalmazása mellett, akkor a bűnügyi felügyelet jön szóba. Etéren az a véleményem, hogy miután komoly költséget jelent az államnak egy fogvatartott ellátása, élelmezése, akkor ha nem szükséges, ne fordítsuk az adófizetők pénzét egy illető elszeparálására, ha más módon is el tudjuk ezt érni.
– Akkor tehát nem arról van szó, hogy több manapság az olyan súlyú bűncselekmény, amikor előzetesre vagy más kényszerintézkedésre van szükség?
– Nem, ez inkább szemléletbeli váltás, ami majd kitűnik az egyes bűncselekmények statisztikájából is. Nekünk oly módon is képviselünk kell az állampolgárok érdekeit, hogy minél inkább gátoljuk azoknak a bűnözőknek a tevékenységét, akik másokat megkárosítanak. Függetlenül attól, hogy az okozott kár mekkora: milliós vagy pár tízezer forint nagyságrendű. Egy bicikli ellopása például az utóbbi kategória, a büntetőjog szempontjából „csak” vétségnek, és nem bűntettnek számít. De annak komoly problémát és sérelmet okoz, aki reggel elmegy dolgozni, lezárja a vasútállomásnál a kerékpárját, majd délután fáradtan azzal szembesül, hogy a biciklinek hűlt helye, és nem tud hazatekerni. Joggal várhatják el az ilyen károsultak, hogy az elkövető jóideig ne fejthesse ki bűnös tevékenységét. Igaz ez a csalókra is, akik visszaélnek embertársaik bizalmával, és ebből vagyonokra tesznek szert. Nálunk biztosan számíthatnak az ilyen terheltek arra, hogy a törvény teljes szigorával fogunk eljárni velük szemben. Reméljük, ennek azért előbb-utóbb lesz visszatartó ereje. Ezt a szemléletet igyekszem ügyész kollégáimmal képviselni. Természetesen van hova fejlődni, de úgy vélem, egyre javul a hatékonyságunk.
– Statisztikai adatok szerint milyen a bűnügyi helyzet az elmúlt években Kecskeméten és környékén?
– Elöljáróban megemlíteném, hogy a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények, így az emberölések ügyében nem a járási ügyészség, hanem a vármegyei főügyészség a vádhatóság, így azokra nem térek ki. Tizennégy kiemelt bűncselekményt tartunk számon, mint amelyek a társadalom számára a legérzékenyebbek, a lopástól a rabláson, testi sértésen át a rongálásig. 2010-ben ezekből közel 3500 volt, 2021-ben már csak 1346 – igaz, ebben a koronavírus miatti korlátozások is szerepet játszhattak, mert tavalyra 1554-re emelkedett a számuk. Kezdeném az egyik legirritálóbb bűncselekménnyel, a rablással, amikor a sértettől erőszakkal, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel vesznek el valamit. 2010-ben 31 ilyen eset történt Kecskeméten, 2020-ban 15, tavaly pedig 8 – és noha tudjuk, hogy egyetlen sértettet sem vigasztal igazán, de a múlt évi összes rablás elkövetőjét elfogta a rendőrség. Volt, akit ugyan hónapokkal később, Németországból hoztak haza nemzetközi elfogatóparancs alapján – de az a fontos, hogy az ő kezén is kattant a bilincs. Ez az elkövető egyébként tipikusan a „kívülről jött” bűnöző példája volt, akit semmi nem kötött Kecskeméthez, kifejezetten a rablás miatt érkezett, majd tűnt el azonnal. Mint kiderült, azért nem teljesen nyomtalanul, mert bravúros felderítéssel sikerült a nyomára akadni, hozzáteszem, az illető nagy elképedésére. Visszatérve az adatokhoz: a lopások száma enyhe emelkedést mutat, 2020-ban 900 volt, most kevéssel 1000 fölé emelkedett a számuk. Viszont gépkocsi lopásokból jóval kevesebb van: 2010-ben még 68 járművet kötöttek el, 2020-ban 14-et, a tavaly évben pedig 10-et. Szerencsére a gépkocsi feltörések száma is jelentősen lecsökkent: míg 2010-ben 329 került a statisztikába, tavaly összesen 56. Lakásbetörésekből tizenhárom éve 408 volt, tavaly kevesebb mint a negyede, 87. Garázdaságot 2020-ban 94-et követtek el, tavaly 67-et. Testi sértésből 2010-ben még 152 volt, három éve 89, 2022-ben 73. Tehát sok területen látható kisebb-nagyobb javulás. Ugyanakkor viszont a rongálások terén tapasztalható emelkedés, a 2020-as 63-ról 2022-re 82-re nőtt a számuk. Amire pedig nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy jelentősen megugrott a csalások száma, 2020-ról 2022-re, azaz két év alatt 187-ről 243-ra.
– Az interjú előtt kérte is, hogy a csalásokról külön ejtsünk szót – a számok alapján már érthető, miért.
– Igen, erről a témáról talán nem is lehet eleget beszélni. Úgy vélem, mára a csalások terén eljutottunk oda, hogy egyesek sportot űznek belőle. Erre is igaz, hogy országos probléma, több milliárdos kárértékkel. Tíz-tizenöt éve arról győzködtük az embereket, hogy a bankkártya PIN-kódja ne legyen egy cetlin a pénztárcájukban, ma már sokkal komolyabb veszélyek fenyegetik a bankszámlán tartott pénzösszegeket. Elterjedtté váltak azok a csalások, mikor telefonon hívnak fel ismeretlenek gyanútlan sértetteket, közölve például, hogy „éppen most vásároltak a kártyájukkal”. Meggyőző és kompetensnek tűnő a stílusuk, rafináltan vezetik az embert. Sokan pánikba esnek, megadják a csalóknak a kért adatokat, aztán azzal szembesülnek, hogy öt perc alatt lenullázták a számlájukat. Vannak, akik hirtelen egy egész élet megtakarítását veszítik el, ami hihetetlenül nagy tragédia. Még kifinomultabb módszer, amikor üzenetben egy linket küldenek „segítségül”, amelyre kattintva egy tükör szoftver települ az okostelefonra, és a bűnöző gyakorlatilag látja, milyen kóddal lép be a sértett a netbankba. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a csalók az általuk megkárosított személyek bankszámláit használva utalják tovább és tovább a pénzeket, így még a sértetteknek kell ezt később megmagyarázniuk a rendőrségen. Nyilván joggal mondják, hogy a nyomozóhatóság feladata a csalókat elkapni, de roppant nagy hátrányból indulunk, hiszen a virtuális pénz a kibertérben percek alatt elhagyja az országot. Mi pedig a jog talaján állunk, úgy kell feltárnunk az ügyet, hogy minden eleme bizonyítható legyen. A rendőrség, ügyészség nyilvánvalóan nem lépheti át a jog küszöbét. Ezért mindenkit fokozott óvatosságra, elővigyázatosságra intünk. Szeretném arra is nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy egyetlen pénzintézet sem kér el adatokat sem telefonon, sem SMS-üzenetben.
– Szerencsére vannak azért olyan technikai eszközök, amelyek viszont a nyomozóhatóságok munkáját tudják hatékonyan segíteni. Gondolok itt most elsősorban a térfigyelő kamera rendszerre, amely országosan is kiemelkedőnek mondható Kecskeméten.
– A kamera nagyon hasznos segítség a bűnüldözésben, miként az is, ha olyan kolléga kezeli-figyeli az eszközöket, aki érti, tudja, mit kell nézni a képernyőn. A rendszámfelismerő típusok által rögzített képek alapján az elöl ülőket pillanatok alatt be is lehet azonosítani a Belügyminisztérium arcképfelismerő rendszere segítségével. Egy tömegverekedés alkalmával pedig nagyon jól lehet elemezni a kamera révén az események egymásutánját és a résztvevők szerepét, cselekvőségét. 2021 őszén a főtéren történt egy ilyen eset, ám a vádlottak konokul tagadtak mindent. Az iratbetekintés során nem voltak kíváncsiak a kamerafelvételekre, így aztán a bírósági tárgyaláson látták őket először. A „mozizás” olyan hatásos volt, hogy egymás után kénytelenek voltak beismerni: tényleg minden úgy történt, ahogy a vádiratban szerepel. Más ügyeknél a kameraképek révén csak egy adott személy útja, mozgása követhető vissza, honnan jött és merre ment a bűncselekmény előtt és után. Összegezve kijelenthető, a nyomozás során nem elégséges csak a kamerákra támaszkodni. Egy gyanúsítást még megalapozhat, egy vádemelést önmagában nem, szükségesek az egyéb bizonyítékok, tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok, szakértői vélemények. Arról nem beszélve, hogy láttam már olyan kamerafelvételt, amely teljesen beállított volt, megrendezték, hogy félrevezessék a nyomozókat, aztán ez persze kiderült. Az egészséges kételynek mindig meg kell lennie egy ügyészben, rendőrben. Nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményeket is fel kell tárni, majd a konzekvenciát levonni, ami néha akár az eljárás megszüntetése is lehet.
– Ez milyen sűrűn fordul elő egyébként, tehát hogy felmentéssel zárul egy ügy, mert a terhelt nem követte el azt a bűncselekményt, amivel vádolják?
– Szerencsére ilyen tényleg nagyon ritkán van, a váderedményességünk 98 százalékos, a maradék 2 százalékban az olyan esetek is benne vannak, amikor a bíróság nem a bűncselekmény, hanem a bizonyítottság hiánya miatt menti fel a vádlottat. Azaz amikor a bizonyítékok nem elégségesek ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan igazolják a vádlott bűnösségét. De mi is emberből vagyunk, előállhat, hogy a vádlott valóban nem követte el a bűncselekményt. Ebből is kitűnhet, miért is óriási a felelősségünk.
– A rendőrséggel kapcsolatban mostanában gyakran szó esik a létszámhiányról, Kecskemét vonatkozásában is. Az ügyészségnél etéren mi a helyzet?
– Nincs olyan vezető, aki azt mondaná, hogy elegen vagyunk. Az ügyészségnél húsz éve – amikor én is kezdtem a pályafutásomat – volt egy nagyon komoly létszámfejlesztés, és a keretek azóta is hasonlóak. Ennek megfelelően jelenleg a mi generációnkból, az ötven körüliekből vagyunk a legtöbben a szervezetnél. Az utánpótlás viszont remek, az érkezőkkel tudjuk tartani a színvonalat.
– Többször hangsúlyozta a rendőrséggel való együttműködést. Nyilván ennek így is kell lennie, de mi változott meg a korábbiakhoz képest? És miként lehet elmagyarázni egy laikusnak, aki talán még nem is találkozott ügyésszel, hogy ez miért fontos, mi az úgymond gyakorlati haszna?
– Igen, egy másik nagy vesszőparipám a rendőrséggel történő szoros és hatékonyabb együttműködés, amely személyes találkozókon, közös akciókon alapul. Emellett kiemelten fontosnak tartom az adott ügyre fordított idő csökkentését. Mindkettőben haladunk, de ezek hosszú folyamatok. Egy bűnügynél a felderítés a rendőrség feladata, a vizsgálati szakasz már az ügyészségen múlik. A felderítési szakaszban is megvannak a törvényi keretek az összehangolt munkára, nincsen magára hagyva a rendőr. Egyre nagyobb az elvárás az ügyészség felé, hogy segítse a nyomozóhatóságot, már csak azért is, mert ez később ez a bíróságon kamatozni fog, gyorsabban befejeződnek az ügyek. A vizsgálati szakaszban lényegében az ügyész támaszkodik a nyomozóra, a nyomozó a vizsgálóra, ő pedig az ügyészre. A kölcsönös együttműködés keretében kollégáim számtalanszor vesznek részt a rendőrségen kihallgatásokon. Az ügyésznek ilyenkor már meg kell tudnia határoznia irányokat, és teljes mértékben tisztában kell lennie az aktával, hogy meg tudja ítélni, meggyőződése szerint az illető elkövette-e a bűncselekményt, és ha igen, az a Btk. szerint minek minősül. Ehhez képest nyújtja be a vádat vagy tesz egyéb intézkedést. Rég nem arról van szó az ügyészségen, hogy kiskocsin betolnak egy rakás iratot, és abból hozunk formális döntéseket. Ma már üggyel kell élni. Ehhez természetesen elengedhetetlen valamilyen szintű élettapasztalat.
– Milyen számban vannak poros aktáik?
– Leginkább már elektronikus formában léteznek, így porosnak semmiképpen sem mondhatók. De a viccet félretéve, az időszerűséggel kapcsolatban elmondhatom: az elmúlt két évben a folyamatban lévő ügyek száma majd 30 százalékkal csökkent. 700 fölöttről indultunk, ma 500 alatt tartunk. Az éven túli nyomozások száma a két évvel ezelőttinek alig harmada, 70 körüli. A rendőrség forrónyomos intézkedéseinek köszönhetően sokszor nagyon gyorsan be tudják az elkövetőt azonosítani, majd napokon belül kézre kerítik. A gyanúsítotti kihallgatástól számítva két év van a vádemelésre, ezt a határidőt a tavalyi év közepétől egy ügyben sem közelítjük meg. Vannak persze nagyon szerteágazó vagy sorozat bűncselekmények, ahol aprólékos a bizonyítás – de amit meg lehet pörgetni, igyekszünk minél hamarabb lezárni.
– Szóba került már érintőlegesen az utánpótlás. Mit tud ajánlani/ígérni azoknak a fiataloknak, akiket érdekelne az ügyészi pálya?
– Véleményem szerint aki a jogi pályán akar elindulni egyetem után, annak az ügyészség mint képzőhely tökéletes választás. Itt a fogalmazóként eltöltött három év alatt lényegében mindent lát, Kecskeméten pedig biztosan jó betekintést nyernek ebbe a hivatásba. Vezetőként nagyon törekszem arra, hogy aki szeretne hozzánk jönni, az ismerje meg alaposan a munkánkat, és ha van benne elhivatottság, spiritusz, akkor pályázzon is nálunk állásra. Ott lehet a kihallgatásokon, rendőrségi rajtaütéseken, ittas vezetők kiszűrését célzó akciókon. Ezek mind-mind előnyt jelenthetnek a későbbi munka során. Én mindenképpen „ajánlom magunkat”. Aki átérzi az ügyészség felelősségét, és egyetért azzal, hogy minden sértett ugyanolyan fontos, egy olyan szép hivatást kap, amely elkíséri egész életében és büszkévé teheti. Úgy tud hazamenni a nap végén, hogy tudja, jól választott. Ráadásul biztos állás is, mert büntetőügyek – tetszik vagy nem tetszik – mindig lesznek. Úgyhogy várjuk a fiatalokat, akik továbbviszik ezt a nemes hivatást.
Dr. Göblyös Péter pályafutását a Kunszentmiklósi Városi Ügyészségen kezdte. Innen a megyei ügyészségi nyomozóhivatalhoz került, utána áthelyezték a kecskeméti ügyészséghez. 2012-ben elnyerte a Ceglédi Városi Ügyészség vezetői tisztségét, 2021-ben aztán pályázat után őt nevezte ki dr. Polt Péter legfőbb ügyész a Kecskeméti Járási Ügyészség vezetőjének.
