Az Európai Bizottság újra túlzottdeficit eljárást indíthat Magyarország ellen, ha nem sikerül a GDP három százaléka alatt tartani a hiányt. Ezért a jövő évi költségvetés tele van megszorításokkal és kiigazításokkal. A kormány szűkíti az oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre fordított kiadásokat, miközben a tervezet szerint legalább 1893, de akár 2053 milliárd forintnyi adóbevételről mondhat le különböző adókedvezmények formájában.
A kieső adóbevételek éves összegére egy alsó és egy felső becslést is ad a Pénzügyminisztérium, ezek átlaga jövőre 1973 milliárd forint is lehet, szemben az idei 1807 milliárd forinttal. Ez jóval meghaladja a rendvédelmi, vagy a honvédelemi büdzsét, de a teljes oktatás ennyi pénzből akár hét hónapig is működhetne.
Az évek óta ígérgetett „nagy tanári béremelést”, amelynek éves költsége 300-400 milliárd forint lenne, legalább ötször ki lehetne fizetni.
Meglehetősen eltérően fog jövőre hasznosulni ez a 2000 milliárd forintnyi adókedvezmény:
- 372 milliárd forint lesz a családi adókedvezmény, amit a gyerekes családok támogatására fordít a kormány a személyi jövedelemadón (szja), és különböző járulékkedvezményeken keresztül.
- 180-190 milliárd forintba kerül majd a 25 év alatti munkavállalók teljes adómentessége.
Társadalmi elutasítottság jellemzi az olyan kedvezményeket, mint például a sport-tao rendszer, amikor is a cégek a társasági adójukat, a bankok pedig a különadójukat valamely sportegyesület támogatására ajánlhatják fel. A sportegyesületek 144 milliárd forintot kapnak a közösből a Pénzügyminisztérium számításai szerint. Ahelyett, hogy valóban az utánpótlás-nevelést, a gyereksportot támogatnák, ma vannak olyan profi sportklubok (például felcsúti Puskás SE), ahol évente milliárdokat szakítanak a tao-ból és még a takarítók, a szakácsok fizetését is a tao-pénzekből fizetik.
