A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja a közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellre átálló egyetemekről szervezett meghallgatást szerdán. Tavaly december óta nem írhatnak alá kötelezettségvállalást uniós támogatásokról az ilyen alapítványok és az általuk fenntartott intézmények. A miniszterek európai bizottsági javaslatra úgy látták, hogy az alapítványok nem működnek átláthatóan, politikai összeférhetetlenség van a döntéshozóknál, és a kormány nem kezelte a kifogásokat.
Két programot érint a tiltás érzékenyen: a mobilitási Erasmusnál júliusban alá kellene írni kötelezettségvállalásokat, a Horizont Európa kutatási együttműködésnél pedig már most is gondok vannak. Az EUrologus számolt be az eseményről, amely szerint a fideszes EP-képviselő, Bocskor Andrea azt mondta, hogy „az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.”
A partnerek tartanak attól, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelent nekik, így nem szívesen működnek velük együtt az európai konzorciumokban – mondta Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem kutatócsoport-vezetője.
„Ez óriási erkölcsi és anyagi veszteség számunkra. Tíz év erőfeszítéseit nullázza le” – idézte a Szabad Európa.
Az érintett egyetemek továbbra is pályázhatnak a Horizont Európa programban úgy, hogy uniós pénzt nem kaphatnak. Elvileg utólag is lehetne igényelni a támogatást, ha a kormány megegyezne a feltételekről és a tagállamok feloldanák a kötelezettségvállalások tiltását.
Végleg elszállhat a pénz a központi kezelésű programoknál, vagyis a több résztvevős konzorciumoknál. A Horizont Európában jellemzően ilyen pályázatokat írnak ki. Az érintett egyetemek ezekbe elvileg beszállhatnak, de ha nem akarják őket bevenni, ezeknél a kiírásoknál gyakorlatilag pályázni sem tudnak, így nem is lesz mit téríteni utólag.
Több rektor is veszteségekről adott számot, Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora szerint eddig nyolcmillió euró kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora több mint négymillió eurós veszteségről beszélt.
Merkely Béla és Kovács Levente is azt állította, hogy a modellváltás nem csökkentette az önállóságukat. A Semmelweis Egyetem rektora azzal érvelt, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratórium csak egyszer tett észrevételt, az Óbudai Egyetem rektora szerint pedig az átállás óta hozott 393 szenátusi határozatból eddig egyet sem küldött vissza a kuratórium. A tanács kirekesztő határozata sérti az egyetem integritását, ezért az Európai Bírósághoz fordulunk – jelentette ki Merkely Béla.
A Portfolio cikkében leírják, hogy csütörtökön kiküldte a kormány az Európai Bizottságnak a jogszabály normaszövegét, amellyel orvosolnák az összeférhetetlenségi problémákat. Azonban hiányoznak belőle a kuratóriumi tagság feltételei, pedig az uniós testület ezek kidolgozását is kérte. Az EB jelezte, összetettebb alkalmassági feltételrendszert vár el, mert jelenleg csak annyi a kiválasztási folyamat, hogy meghívják a tagokat a kuratóriumokba. A lap úgy tudja, kedden telefonon egyeztetett Navracsics Tibor Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztossal, hogy a kormány mielőbb elküldi a változtatásokat.
Az Európai Bizottság olyan megoldásokon is gondolkodik, hogy a modellváltott egyetemek hallgatói ne essenek ki az Erasmus-programból – tudta meg a Portfolio. A határidő közelsége viszont rákényszerítheti a testületet, hogy az eredeti terveivel ellentétben külön kezelje az ügyet a befagyasztott támogatásokért cserébe elvárt többi feltételtől.
Már márciusban világosan közölte az Európai Bizottság, hogy milyen kritériumokat akarnak a jogszabályban látni, és sürgették a magyar kormányt, hogy normaszöveget küldjön, amelyet értékelni tudnak. Azonban a magyar tervezet későn érkezett, mert a kormány szerint többször sem volt egyértelmű, hogy milyen politikai funkciók számítanak összeférhetetlennek, ezért késlekedtek a jogi dokumentum megküldésével.
via Telex
