A spárga kalciumban, foszforban, vasban és káliumban gazdag, vízhajtó-hatású, ezért méregtelenítésre kiváló, ráadásul fogyasztható sütve, grillezve, köretként vagy salátában is. Mi magyarok mégsem nagyon kedveljük, legalábbis nem eléggé. Változhat ez? Talán igen, de hogy valami megindult Kecskeméten, az már biztos. Nem is csoda, hiszen a hírös városban található a “zöldségek királynőjének” egyik, ha nem a legnagyobb hazai termesztője, a Bács-Zöldért, a spárgájukból készült fogások pedig immár rendszeresen szerepelnek a legjobb kecskeméti éttermek étlapjain. Lassan vége a szezonnak, ennek apropóján ültünk le beszélgetni a cég vezérigazgatójával és egyik tulajdonosával, Bűdi Zsolt Attilával.
A spárgát már az óegyiptomiak is ismerték, első írásos nyoma Hippokratész ókori görög orvos munkájában lelhető föl az i. e. 5. századból, étel alapanyagként pedig a rómaiak kezdték használni. Gyógynövényként az ókor óta számon tartják, Magyarországon viszont a múlt század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt.
Felsorolni is nehéz előnyös tulajdonságait, mindenesetre nem árt! A bevezetőben már említettük, hogy gazdag kálium, kalcium, vas és foszforforrás, a vitaminok közül pedig A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint és folsavat is tartalmaz. Több mint 92 százaléka víz, 10 dekagramm elfogyasztásával mindössze 20 kalóriát viszünk be. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, segíti a szervezet méregtelenítését. Emellett rengeteg étel alapja lehet, főétel, leves és saláta is készülhet belőle.
Mindez már egyre szélesebb körben ismert, de azt talán még a kecskemétiek közül sem sokan tudják, hogy Magyarországon a borbási Bács-Zöldért Zrt. termeszti a spárgát a legnagyobb területen, 50 hektáron. A tulajdonos-vezérigazgató Bűdi Zsolt Attila – végzettségét tekintve kertészmérnök, növényorvos – valószínűleg hosszú órákig tudná méltatni a szívének kedves növényt, a „zöldségek királynőjét”. Az viszont már pár szavából kiderül, hogy rendkívül elkötelezett a spárga hazai népszerűsítésében.
Sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehetőségeinket
„Nálunk a klimatikus viszonyok jelenleg már sokkal kedvezőbbek a spárga termesztéséhez, mint ott, ahol igazán nagy kultusza van ennek a zöldségfélének, így Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban. Ott ezer hektáros nagyságrendekben szüntetik meg a spárgaültetvényeket, mert a spárga már nem bírja az egyre gyakoribb 40-42 fokos extrém meleget. Igaz, hogy a túlzottan hűvös időjárásra is érzékeny, az idei tavaszi fagyok itthon nemcsak a gyümölcstermést söpörték le a fákról, de a spárgaszezont is késleltették. A termésmennyiségünk körülbelül 30 százalékkal kevesebb az átlagosnál, az elmúlt tíz-tizenöt év legrosszabbja. Ennek ellenére is állítom, hogy nagyon kevés olyan zöldség vagy gyümölcskultúra van manapság, amely kapcsán Magyarországon termelésbiztonságról beszélhetünk, márpedig a spárga ilyen. Ezt pedig nagyon meg kellene becsülnünk. Nálunk azért bármennyire is kedvezőtlenül alakul a szezon, 70-80 napig szedhető a spárgából napi 2,5-5 tonna. Ráadásul a viszonylag gyenge minőségű homoktalajok, amelyek nem alkalmasak gabonatermesztésre, kiválóak lennének a spárgának, és a szezonban sok, szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresőnek tudna munkát biztosítani” – jelenti ki Bűdi Zsolt Attila.
A cégvezető mindazonáltal nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy Európában hamarosan Magyarország lesz a spárga-nagyhatalom. Ennek egyik oka, hogy nagyon költséges a telepítése, hektáronként 5-6 millió forint.
Az egészségesebb táplálkozás alapja lehetne a spárga
A másik ok, hogy itthon – noha sokan tesznek a népszerűsítéséért, így a Bács-Zöldért is – a spárga még mindig nem igazán kedvelt zöldségféle.
„Pedig rendkívül értékes növény, egy gyógynövény. Ausztriában, Németországban, Svájcban, Angliában, a skandináv országokban is kultusza alakult ki, a német éttermek a szezonban külön étlapon kínálják a spárgás ételeket. Nálunk, ahol nagyon magas a szív-és érrendszeri halálozások száma, a spárga kínálhatna egy jó alapot az egészségesebb táplálkozásra, ha már nincs tengerpartunk és kevés halat fogyasztunk. Csakhogy a 27 százalékos áfa a társadalom széles rétegei, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára is ellehetetleníti a friss zöldség-és gyümölcsfogyasztást, szinte luxus lett. Magunk ellen beszélek, mert sokkal egyszerűbb a spárgát kamionra rakni és kivinni külföldre, ahol másfélszeres pénzt kapunk érte, mint itthon. De nekünk szívügyünk, hogy ezt a terméket Magyarországon vegyék és ne exportáljuk” – mondja Bűdi Zsolt Attila, aki szerint példát kellene venni a környező országokról, ahol 5 százalékos a zöldségek, gyümölcsök áfája (Lengyelországban egyenesen 0 százalék).
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint az is rossz pálya, hogy ma már ársapkával kell védeni a burgonyát, vöröshagymát egy olyan országban, amely netto exportőr volt zöldség-gyümölcs terén. Mára teljesen megfordult a helyzet.
„Manapság hónapokkal korábban megkezdődik sok termék importja, mint ahogy a magyar termesztés azt lehetővé tenni. Egy hónappal a spárga szezon előtt már kínálják a mexikói spárgát. Magyar áruval nem lehet áfát csalni, az adóhivatal minden számlát félórán belül lát, az importőrök viszont ötször-hatszor visszaigénylik az áfát, ezzel óriási károkat okoznak a költségvetésnek, és előnyre tesznek szert az árusításban” – világít rá Bűdi Zsolt Attila, hozzátéve: cégük árukibocsátása spárga terén olyan nagyságrendű, hogy egyértelműen ki tudnák elégíteni a hazai vásárlói igényeket, mellettük pedig Jakabszálláson, Orgoványon, Öttömösön, Pusztamérgesen is vannak nagyobb termelők – szóval semmi szükség nem lenne behozatalra.
Spárgával vonzanák Kecskemétre a turistákat
„Nagyon szeretnénk, ha Kecskeméten a gasztronómia szempontjából kiemelt növényként kezelnék a spárgát, és nem azért, mert eladási problémáink lennének. Komolyan gondoljuk, hogy egyfajta vonzerőt jelenthetne a városnak, ha az itteni éttermek áprilistól júniusig állandó jelleggel beemelnék étlapjukra a spárgát, mint ahogy azt Németországban teszik. Az egészséges ételekre vágyókat ez Kecskemétre csábítaná, nyilván összekötve az ebédet vagy vacsorát egyéb programokkal. Ezen dolgozunk, és már értünk el eredményeket, több neves étterem tőlünk vásárol spárgát és elkötelezett az ügyben.”
Bűdi Zsolt Attila elárulja azt is, hogy Szedd magad! akciójuk egyre népszerűbb, mint többen érkeznek hozzájuk gyümölcsöt, zöldséget szedni, akár spárgát is. Érdekes módon azonban csak kis részük jön Kecskemétről, sokkal többen a fővárosból vagy akár a Dunántúlról is, akik a szedésre nemcsak beszerzésként, hanem kikapcsolódásként, testmozgásként tekintenek.
A Szedd magad! keretében a Bács-Zöldért ugyanazon az áron kínálja a zöld és a halványított, köznyelvben fehérként ismert spárgát. A vezérigazgató szerint nagyon ajánlott mindkettőt kipróbálni, és aki megtette, biztosan nem bánja meg.
