Szabó Eszter színesceruzát, ecsetet ragad, és szabadidejében meseszerű grafikákon örökít meg madarakat, és apróbb-nagyobb állatokat. Miután megismerkedett a rajzolás alapjaival, művészettörténetet és esztétikát is tanult. Hazánkban élő, színpompás madarakat ábrázoló grafikáit saját motivációból készíti, csak ritkán dolgozik megrendelésre.
A Sokszínű vidéknek adott interjúban így mesél Eszter:
„Olyan családban nevelkedtem, ahol mindenki kreatív pályán mozog, anyukám kulturális programszervező, apukám karikatúrákat készít, a testvérem pedig fényképez, így szerencsére folyamatos támogatást és értő figyelmet kaptam tőlük. Természetessé vált számomra, hogy nagy tere van a művészetnek az életemben.”
Mindig érdekelték a madarak, de arra nem gondolt, hogy komolyan foglalkozzon az ábrázolásukkal. Egy barátja javaslatára próbálta ki a digitális rajzolást, és az újonnan megismert technika lehetőségeinek tesztelésére kezdett Eszter madarakat rajzolni.
„Kezdetben karikatúrába hajló, viccesebb grafikák voltak, később, amikor elkezdtem rendesen madarászni, a rajzok tanulmány jelleget öltöttek. A grafikák sokat segítettek egy-egy faj jellegzetes bélyegjeinek megtanulásában” – mesélte Eszter.
A természet az elsődleges forrása, elbűvölik a természeti jelenségek, az élőlények változatossága. Szívesen rajzol rovarokat, növényeket, de a képzeletbeli, vagy akár mélytengeri lények világa sem áll távol tőle. Az ő esetében az alkotás elsősorban gondolkodás, szintetizálás, egyfajta vizuális jegyzetelés. Bár jobban kedveli az absztrakt, szürreálisabb megközelítést, az elmúlt időszakban realisztikusabb módon ábrázol a formák értelmezése miatt.
„Leginkább toll- és ceruzarajzokat, akvarelleket, valamint digitális grafikákat készítek. Ez utóbbihoz hozzátartoznak a szkenneléssel készült képek, ezeket borzasztóan élvezem. Volt egy időszakom, amikor mindent beszkenneltem, a növényektől kezdve a szőrszálakon át, tényleg mindent” – mondta Eszter, aki kísérletező művésznek és impulzív alkotónak tartja magát.
Alkotott már a Greenpeace-nek, és a Kiskunsági Nemzeti Parknak, valamint számos szervezet felkérésére is készített már munkákat. Az idei projektek közül kedvence a „Madaras grafikák a Kiskunsági Nemzeti Parknak” elnevezésű, még folyamatban lévő együttműködés.
Szabó Eszter szerint a rácsodálkozás, a nyitottság és az értelmezés hármassága a legfontosabb. Ha az ember ezt a három dolgot észben tartja és gyakorolja, rájön, hogy mennyiféle módon közelíthet egy adott jelenséghez, hányféle logika révén épülnek a rendszerek, és mennyire változatos módon épülhet be az adott információ.
„Ezek átlátásához jó, ha van olyan eszköztárunk, ami segít letisztítani, rendezni és formába önteni gondolatainkat. Számomra ez a legfontosabb, legyen az írás, rajz vagy bármely alkotótevékenység” – zárta gondolatait Eszter.
