Az Európai Bizottság négy pontban is szeretne változtatásokat elérni a státusztörvény tervezetében

Több magas szintű egyeztetés is volt az Európai Bizottság képviselőivel a státusztörvénnyel kapcsolatban. Üdvözölte a Bizottság a magyar kormány több lépését, mert a törvénytervezet számos pontján módosítottak az eredeti törvényjavaslathoz képest és több szakmai egyeztetésre is sor került. Egy, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő szerint azonban maradtak még vitás pontok.

Négy lényeginek mondható elemmel kapcsolatban javasol módosításokat a Bizottság, miközben a tervezett változások irányát több tekintetben jónak tartják.

Szakszervezetekkel történő egyeztetés.

A Bizottság azt szeretné, hogy ha nem érik el a pedagógus szakszervezetek a kormány által definiált taglétszámot – ami a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százaléka – akkor legalább a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel tárgyaljon a kormány. A kormány célja csak az, hogy olyan szervezetekkel kelljen tárgyalniuk, amely mögött “érdemi támogatottság” áll.

Lekötött heti munkaidő.

A Bizottság szerint jobb lenne, ha sokkal egyértelműbb, átláthatóbb lenne, illetve aki többet dolgozik, az több pénzt is keressen. A kormány ezért a heti fix 24 tanítási óra mellett kötelezte el magát.

Sávos bérrendszer.

A Bizottság szerint túl szélesek a bérsávok, a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez több objektív szempontra lenne szükség. A kormányban “foglalkoznak a kérdéssel”, és azok a pedagógusok, akiknek a bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.

A pedagógusokat átvezényelhetik másik intézménybe tanítani, akár 180 napra is.

A Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések önkéntes alapon történnének, és csak akkor lenne az egyoldalú kijelölés, ha önkéntes hiányában “a megfelelő minőségű oktatás” a hiánnyal küzdő intézményben nem lenne biztosítható. Az eltérő helyen való munkavégzés szabályozásával “a jövőre készül” a kormány, egyfajta “biztonsági védőhálóval”, hogy ha tovább csökkenne a pedagógusok száma, a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül. Egyébként a tanárok mintegy 8 százaléka most sem csak egy intézményben tanít.

via Népszava