Csütörtökön bemutatta a 2022-ről szóló jelentését az Integritás Hatóság (IH), amelynek megalakulása az egyik előfeltétele volt annak, hogy Magyarország idővel hozzájuthasson az őt tagállamként megillető uniós forrásokhoz. Az éves jelentésben is megerősítik azt a márciusban megjelent részleges jelentésben megjelent állítást, miszerint a közbeszerzési rendszer gyakorlati lebonyolítása diszfunkcionális és költségnövelő hatású, bár a jogszabályok alapvetően összhangban vannak az EU elvárásaival.
Biró Ferenc, az IH elnöke a jelentésről szóló sajtótájékoztatón azt mondta, egyfajta gazdasági kultúraváltást szeretnének elindítani, ahol az érintett szereplők tudnak és akarnak nemet mondani a korrupciós kihívásokra. Korábban Biró azt nyilatkozata, hogy „nem a rendszer korrupt, az egyének azok.” Vitatta, hogy a korrupció nagyobb probléma lenne Magyarországon, mint bárhol máshol.
„A meglévő, az európai uniós források felhasználását szabályozni és ellenőrizni hivatott rendszerek, folyamatok, belső előírások és jogi normák teljessége, összhangja, illetve felépítettsége alapvetően megfelel a nemzetközi elvárásoknak és standardoknak” – indít a jelentés. A folytatás azonban a hiányosságokról szól, amelyek miatt az előírások gyakran nem érvényesülnek.
A jelentés határozottan szól a rendszer korruptságát kiküszöbölni hivatott eszközök elégtelenségéről. Külön fejezetek szólnak az EU-s források ellenőrzési rendszeréről, a közbeszerzési szabályokról, az összeférhetetlenségről és a vagyonnyilatkozatokról szóló szabályokról.
Az audit hatóság meghozandó intézkedéseivel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az érdemi ellenőrzés szemlátomást nem tökéletesítésre szorul, hanem az alapoktól kell felépíteni.
„Javasoljuk az audit hatóság megállapításainak minél hamarabb és lehetőség szerint naptári éven belüli feldolgozását és a rendszerbe ültetését, előtérbe helyezve a visszaélésre lehetőséget adó körülmények mielőbbi feltárását és azok azonnali megszüntetését” – eszerint több külső szakértőre és előre be nem jelentett ellenőrzésekre is szükség van az elfogulatlan értékítéletek meghozatalához.
Magyarország EU-tagságának 20. évében triviálisnak tűnő megállapítás: a közbeszerzések ellenőrzésénél szükségesnek látják „a csalás és korrupció feltárására irányuló módszertanok kialakítását és ezek beépítését az ellenőrzési struktúrába.”
A központosított közbeszerzések kapcsán arra jutottak, hogy „a Hatóság álláspontja szerint ki kell alakítani azokat a módszereket, standardokat, amelyek lehetővé teszik a központosított közbeszerzések keretében elért árak piaci árakkal való összevetését.”
A jelentés elismeri, hogy „Magyarországon közismert problémát jelent az egyajánlatos eljárások magas aránya.” Az érdemi versenyt nélkülöző pályázatoknál a legnagyobb az esélye a korrupciónak és a pénzek kevéssé hatékony felhasználásának. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a kormány teljesítette eddigi vállalásait, mert 2022-ben az uniós eljárásrendben lebonyolított tenderek körében az egyajánlatosok aránya 32,9 százalék volt, míg 2021-ben még 39,5. A nemzeti eljárásrendben pedig 22,1 százalékról 20,1 százalékra csökkent az egyajánlatos pályázatok aránya 2022-ben. A kormány mindkét esetben 15 százalékra akarja leszorítani az egyajánlatos pályázatok arányát.
Van tennivaló a vagyonnyilatkozatok terén is, mind az ellenőrzésben, mind az érdemi szankciók rendszerének kiépítésében: „kiemelten fontos a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési rendszerének erősítése, valamint megfelelő visszatartó erejű, konzisztensen és konzekvensen alkalmazott szankciós rendszer bevezetése” – áll a jelentésben.
Az IH elégtelennek találja az országgyűlési képviselőket érintő vagyonnyilatkozati kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Az erről szóló javaslatok azonban nem az éves jelentésben lesznek, hanem a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó jelentésben, amely az év végén készül el.
via Telex
