Pintér Sándor belügyminiszter az úgynevezett Gálvölgyi-ügy nyomán belső vizsgálatot rendelt el az Országos Mentőszolgálatnál, ennek részeként egyebek mellett a segélyhívások kezelésről is kért adatokat a tárca vezetője.
Pintér Sándor belügyminiszter az úgynevezett Gálvölgyi-ügy nyomán belső vizsgálatot rendelt el az Országos Mentőszolgálatnál, ennek részeként egyebek mellett a segélyhívások kezelésről is kért adatokat a tárca vezetője.
A mentőszolgálat jelentéséből kiderül, hogy az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, addig az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez. Az OMSZ belső működését is ismerő szakember elmondta, hogy mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl. Csak míg az előbbihez orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is.
A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya – tudta meg a Népszava.
A május eleji mentések gyorsaságát jelző mutatók szerint (a hívástól a beteghez érkezésig) 15 percen belüli kiérkezések aránya a megyeszékhelyeken még jónak mondható. 11 nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni. A legrosszabbak esélyei a budapestieknek, a veszprémieknek, a debrecenieknek és a miskolciaknak vannak.Gálvölgyi Jánost a P2-be sorolták a tünetei alapján – ő is a fővárosban élők nehéz helyzetébe került, ugyanis az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül. Az utóbbiaknál átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezhet a segítség. Miskolcon sem túl jó a helyzet, ugyanis itt az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.
