Az elkövetkező hónapokban melegedés várható az El Niño miatt, ami az ember okozta klímaváltozással együtt minden eddiginél magasabbra emelheti a globális hőmérsékletet. Ennek messzemenő egészségügyi, élelmezésbiztonsági, vízgazdálkodási és környezeti következményei lesznek.
Az El Niño, hivatalos nevén az ENSO (El Nino Southern Oscillation), a 16. században is megfigyelt jelenség volt, de nevet csak akkor kapott, amikor a 19. század végén perui halászok észrevették, hogy karácsony környékén melegebb a víz. Ők adták a jelenségnek a spanyol El Niño nevet, ami azt jelenti, „kisfiú” és a karácsonykor született Jézusra utal. Ez a melegedés, vagyis az El Niño a meleg fázis, amit a második, hűvösebb fázis követ, ami az El Niño után a La Niña, vagyis a kislány nevet kapta.
Az éghajlati jelenségnek nincs pontosan meghatározható ritmusa, csak tippelni lehet, hogy mikor jön el újra. Általában 2-7 évente jelentkezik, és miután a legutóbbi 2016-ban volt, a klímaszakértők úgy látják, az El Niño idén újra eljön és ezidáig nem tapasztalt hőhullámokat okoz majd.
A Science folyóiratban május elején közzétett tanulmány szerint az eddigi legerőteljesebb, 1997-98-as El Niño jelenség világszerte 5,7 billió (ezermilliárd) dolláros gazdasági kárt okozott, miközben a korábbi becslésekben még csak 96 milliárd dollárról volt szó.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) május közepén közzétett előrejelzése szerint tavaly még csak 50 százalék volt az esély rá, most viszont már 66, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – amit az El Niño jelenség hatásai csak erősítenek.
A New Hampshire-i Hanoverben található Dartmouth College kutatóinak nemrégiben készült tanulmánya szerint a 2023-ban kezdődő El Niño a következő öt évben akár 3,4 billió dollárba is kerülhet a világgazdaságnak. Az El Niño „nem egy olyan sokk, amiből a gazdaság azonnal kilábal” – mondta Justin Mankin, a tanulmány társszerzője.
A jelenség miatt kialakuló árvizek, vagy az aszályok problémát okozhatnak az ellátási láncban is, de a fertőző betegségek is jobban terjedhetnek azokon a területeken, ahol a körülmények kedvezőbben alakulnak a betegségeket terjesztő rovarok, mondjuk egyes szúnyogok számára.
Dillon Amaya, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) egyik kutatója azt mondta, a feltételezések szerint 2023-2024 telén „erőteljes El Niño lesz”, mivel a Csendes-óceán keleti része közvetlenül a felszín alatt folyamatosan melegszik. „Határozottan arra számítunk, hogy idén globális hőmérsékleti rekordok fognak megdőlni.”
A probléma azért súlyosabb ma, mint századokkal ezelőtt, mert a visszatérő El Niño-val párhuzamosan a bolygó is melegszik. Az emberi tevékenység miatti felmelegedés nem természetes, szemben a jelenséggel, így viszont az szépen felerősíti az El Niño és a La Niña hatásait. Csak tippelni lehet, hogy milyen következményekkel jár majd ez, pontosan nem lehet megmondani, hogy hol esik majd több eső, hol lesz aszály, hol csapnak le durva viharok.
via 444
