Az elkövetkező hónapokban melegedés várható az El Niño miatt, ami az ember okozta klímaváltozással együtt minden eddiginél magasabbra emelheti a globális hőmérsékletet. Ennek messzemenő egészségügyi, élelmezésbiztonsági, vízgazdálkodási és környezeti következményei lesznek.
Az El Niño, hivatalos nevén az ENSO (El Nino Southern Oscillation), a 16. században is megfigyelt jelenség volt, de nevet csak akkor kapott, amikor a 19. század végén perui halászok észrevették, hogy karácsony környékén melegebb a víz. Ők adták a jelenségnek a spanyol El Niño nevet, ami azt jelenti, „kisfiú” és a karácsonykor született Jézusra utal. Ez a melegedés, vagyis az El Niño a meleg fázis, amit a második, hűvösebb fázis követ, ami az El Niño után a La Niña, vagyis a kislány nevet kapta.
Az éghajlati jelenségnek nincs pontosan meghatározható ritmusa, csak tippelni lehet, hogy mikor jön el újra. Általában 2-7 évente jelentkezik, és miután a legutóbbi 2016-ban volt, a klímaszakértők úgy látják, az El Niño idén újra eljön és ezidáig nem tapasztalt hőhullámokat okoz majd.
A Science folyóiratban május elején közzétett tanulmány szerint az eddigi legerőteljesebb, 1997-98-as El Niño jelenség világszerte 5,7 billió (ezermilliárd) dolláros gazdasági kárt okozott, miközben a korábbi becslésekben még csak 96 milliárd dollárról volt szó.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) május közepén közzétett előrejelzése szerint tavaly még csak 50 százalék volt az esély rá, most viszont már 66, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – amit az El Niño jelenség hatásai csak erősítenek.
A New Hampshire-i Hanoverben található Dartmouth College kutatóinak nemrégiben készült tanulmánya szerint a 2023-ban kezdődő El Niño a következő öt évben akár 3,4 billió dollárba is kerülhet a világgazdaságnak. Az El Niño „nem egy olyan sokk, amiből a gazdaság azonnal kilábal” – mondta Justin Mankin, a tanulmány társszerzője.
