A háza előtt az utcai járdán pedig továbbra is köteles mindenki söprögetni, havat lapátolni, aki ezt nem tartja be, bírságra számíthat – többek között ez szerepel a múlt heti képviselő-testületi ülésen egyhangúlag elfogadott új önkormányzati köztisztasági rendeletben.
Kis magyarázattal kell indítanunk. Az új helyi köztisztasági rendelet elfogadására azért volt szükség, mert idén július 1-jétől az államhoz került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezése, azaz leegyszerűsítve a szemét elszállítása és gyűjtése. Az új rendszert a Mohu Mol Zrt. irányítja koncessziós társaságként, de azt mondták, megállapodtak az alvállalkozókkal és a régiókoordinátorokkal (Kecskeméten a DTkH szállítja a szemetet).
Hulladékgazdálkodás terén tehát megszűnt az önkormányzat jogszabályalkotási hatásköre. Viszont az eddigi, 2014-es rendelet címében benne volt a hulladékgazdálkodás szó, onnan meg csak úgy lehetett volna kiszedni, ha az egész rendeletet hatályon kívül helyezik. Ez történt meg most, ám így értelemszerűen újat kellett alkotni.
Kukát kell helyezni az éttermek, boltok, üzletek elé – és még hová?
Az új rendeletben a fentiek miatt már csak a köztisztaságra vonatkozó szabályok vannak. Egyetlen nagyobb újdonságot vezettek, ez pedig a 2. szakasz (2) bekezdés:
„A szórakozó-, vendéglátó-, kereskedelmi és szolgáltató hely előtt – a bejárat közelében és a közvetlen megközelítési útvonalon – a tulajdonos köteles köztéri hulladékgyűjtő edényt, és csikktartót elhelyezni és annak rendszeres ürítéséről saját költségén gondoskodni.”
Értelmező rendelkezés ugyanakkor nincs az új rendelethez, így azt pontosan nem tudni, szolgáltató hely alatt pontosan mit értenek – vélhetően idetartoznak például a bankfiókok, különböző ügyfélszolgálatok, posták, könyvtárak, de vajon például a magánorvosi rendelők, fodrászok, autószerelők is?
Az eddig is benne volt a rendeletben, hogy minden ingatlantulajdonos köteles tisztán tartani a háza előtti járdát, kerékpárutat 3 méteres szélességben, és télen gondoskodnia kell a hó-és síkosság-mentesítéséről. Most is beleírták ugyanezt, egy kicsit egyszerűbben megfogalmazva. De a lényeg: az ingatlan előtt a közterület határától számítva 3 méteres sávban rendben kell tartani a járdát, ősszel mondjuk a faleveleket lesöpörni róla. Ha ennél keskenyebb a járda – és ez az életszerű – akkor természetesen csak a járdára szól a kötelezettség. Ha viszont mondjuk kerékpárút is húzódik mellette, akkor elvileg csak 3 méterig köteles az ingatlantulajdonos letolni a havat, tehát elméletben akár az is előfordulhat, hogy a kerékpárút külső felére már nem szól a kötelezettsége.
És mi a helyzet a társasházaknál? Itt az épületek bejáratához vezető járdát teljes egészében tisztán kell tartani a lakóknak, a körüljárásra alkalmas járdát pedig szintén 3 méterig.
Aki mindezeket nem teljesíti, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
Szintén régi-új szabály (legfeljebb apró módosítással), hogy:
- Anyagszállítást úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön. Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásával a közterület koszos, zsíros, olajos, festékes stb. lesz, előidézője köteles azt a munkavégzés után azonnal eltakarítani és (ez új elem) a közterületet az eredeti rendeltetésének megfelelő állapotba visszaállítani.
- Az építési munka során keletkezett – közterületen tárolt – építési törmeléket, egyéb hulladékot a tevékenység befejezése után legfeljebb 48 órán belül el kell szállítani.
- Az ingatlanhasználó az általa közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényt és annak 2 méteres környezetét köteles tisztán tartani.
Az új önkormányzati rendeletben azt is rögzítik, mi az önkormányzat feladata a közterületen hagyott hulladék felszámolásával kapcsolatban.
- Az illegális hulladék felderítését az önkormányzat vagy lakossági bejelentésre végzi, vagy hivatalból, a Városüzemeltetési Nonprofit Kft. és a Városrendészet munkatársai révén. Megállapítják a szemét pontos helyét, jellegét, és ha lehet, egykori tulajdonosát, aki az illegális lerakást elkövette. Ha a szemét magánterületen van, eljárást kezdeményeznek a hatóságnál, ha nemzeti vagyon tartozó ingatlanon (állami vagy önkormányzat), akkor értesítik a tulajdonost (az elszállításról a törvény szerint a vagyonkezelőnek, hasznosítónak kell gondoskodnia).
- Az a terv, hogy az önkormányzat a jövőben majd százszázalékban átvállalja az 50 liter vegyes hulladékra meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat attól, aki az ingatlant, lakást egyedül, vagy házastársával együtt használja, életkora vagy kettejük átlagéletkora több mint 70 év és ahol az egy főre jutó jövedelem a mindenkori szociális vetítési alap 250 százalékát nem haladja meg. A szociális alap megegyezik idén a nyugdíjminimum összegével, ami 28 500 forint, ennek a két és félszerese 71 250 forint…). A tervek szerint 90 százalékos díjat annak kell majd fizetnie 50 literes kukánál, aki egyedül él vagy gyermekét egyedül neveli, és nem több a jövedelme 71 ezer forintnál. A kedvezményre évente kell majd pályázni. Mindezt bele is írták a rendelettervezetbe, de aztán ki kellett venni, mert kiderült, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot még nem hirdette ki a köztársasági elnök.
Egyébként pedig kimondja a rendelet:
- A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyezését, fertőzését, elhagyott hulladéklerakatok kialakulását eredményező tevékenységtől és magatartástól tartózkodni.
- Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkormányzat gondoskodik a közterületek szervezett, folyamatos tisztántartásáról, közterületek igénybevételéhez igazodó mennyiségben hulladékgyűjtő edények, csikkbedobók kihelyezéséről és ürítéséről, a közterületen keletkezett települési hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról.