Lejer: nem a személyes ambíciók fogják a változást elhozni. Mi történik a kecskeméti ellenzéki oldalon?

Mondhatjuk már ismerősnek, hogy az ellenzéki pártok rutinból játsszák el aktuális szerepüket: az együtt vagy külön, vagy koordináltan vagy szövetségben indulnak játékot. Az ellenzéki pártok országos vezetőinek mozgásából az tűnik ki, akarnak is, és nem is egy asztalhoz ülni, hogy a 2024-es előrehozott önkormányzati választásról egyeztessenek.

Több országos újság is beszámolt nem rég arról, hogy az idei év első ellenzéki megbeszélése hiányos volt, ugyanis azon csak a MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és a Jobbik vett részt, a DK és az LMP képviselői nem. Újabb találkozóra került sor, amire viszont a Jobbik nem ment el. A párt elnökét, a kecskeméti születésű Gyöngyösi Mártont ezután az Egyenes Beszéd látta vendégül, amit az ATV úgy konferált fel, hogy nem indul közösen az ellenzéki pártokkal a Jobbik a 2024-es választásokon. Gyöngyösi ezt ebben a formában ugyan nem mondta, de azt igen, hogy:

„Az elmúlt egy évben azt érzékeltük, mintha menne egy kiszorítósdi a baloldali térfélen. Ami nagyjából arról szól, hogy ki legyen a kakas a szemétdombon.”

Mindezek mellett reakció nélkül aligha lehet elmenni, ha figyelembe vesszük az országos mozgások helyben történő lecsapódását. Hogyan hat mindez a kecskeméti ellenzéki pártok együttműködésére? Az öt pártnak (MSZP, Momentum, DK, LMP, MSZP), akik 2019-ben közösen indultak és alakítottak frakciót, ha ismét együtt akarnak ringbe szállni, tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy tisztázzák: a ’19-es csapat együtt indul-e, esetleg valaki(k) kiszállnak a Szövetség a Hírös Városért Egyesületből; kit jelölnek közös polgármester-jelöltnek; kiket indítanak az egyéni választókerületekben és kik kerülnek fel a listára.

Információink szerint már történt arra vonatkozó kísérlet, hogy még a kánikula előtt tisztázzák ezeket a minimumkérdéseket, de ezt nem minden párt gondolta időszerűnek, és az együtt vagy nem együtt kérdéséről úgy gondolják, elég, ha arról csak ősszel kezdenek tárgyalni. A kérdések viszont addig csak szaporodnak, főleg, ha a pártok központi politikusai egymásra licitálva mondanak erőseket, ami után könnyedén szárnyra kelnek a különböző elméletek.

Mit tehetünk mi ebben az esetben? Kérdezünk.

Néhány hete az ellenzéki együttműködésről kérdeztük a Szövetség elnökét, Kisházi Antóniát, aki azt mondta, ha rajta múlik, szövetségben indul a kecskeméti ellenzék az önkormányzati választáson. Megkerestük Gyöngyösi Mártont az ATV-ben adott interjúját követően és Lejer Zoltán kecskeméti jobbikos képviselőt, mondják el, valóban önállóan tervez indulni a Jobbik a jövő évi kecskeméti önkormányzati választáson, és akár igen, akár nem, erről kik és hol döntenek?

„Mi hiszünk abban, hogy a Jobbik – Konzervatívok kecskeméti szervezete el tudja dönteni, hogy milyen formában tudnak sikerrel kiállni a választásokon. Nem gondolom, hogy nekem ezt Budapestről kéne megszabnom. Túl sok dolgot próbáltak már meg ebben az országban budapesti irodákból kitalálni. Elég volt ebből a gyakorlatból.” – felelte Gyöngyösi, a Jobbik elnöke. Hozzátette:

A Jobbik helyben elfogadott, és elismert, rátermett jelölteket keresi, őket szeretnék látni képviselőként, vagy akár polgármesterként. Ebből az következik, hogy a helyi alapszervezeteiknek kell ezeket az embereket is megtalálniuk.

Gyöngyösi a 2024-es önkormányzati választások tétjéről azt mondta, a választás nagy kérdése:

„Ázsiai alávetettség, és nyomor, vagy európai jólét, és szabadság. 2024-ben az a feladatunk, hogy megértessük a Fidesszel, hogy nem alattvalókká kívánunk válni, hanem szabad polgárok szeretnénk maradni. A döntéshozatalnak az emberekhez kell tartoznia, az önkormányzatnak pedig a helyi érdekeket kell képviselnie, akár az országos vezetéssel szemben is, nem pedig fordítva, ahogy az a fideszes településeken most történik.” A Jobbik elnöke szerint ugyanis a Fidesz a totális uralomban hisz, és nem öntudatos polgárokra van szükségük.

Lejer Zoltán önkormányzati képviselő, a Szövetség frakcióvezetője:

„A 2024-es választásokra való felkészülés folyamatban van, jelen tudásunk szerint a Szövetség a Hírös Városért Egyesület az egyetlen jelölő szervezet, amely képes tömöríteni politikusokat és civileket. A Szövetség képes alternatívát mutatni az egypártrendszerrel szemben, így én ezt tartom a jövőre nézve esélynek a váltáshoz.”

A jobbik kecskeméti politikusa, aki 2019-ben az ellenzék közös polgármester-jelöltje volt, jövő évi indulásáról ezt mondta: „A saját szerepem a következő ciklusban az alapszervezetünk, és az egyesület döntésein fog múlni. Kecskeméten – ahogy az ország bármelyik pontján – nem a személyes ambíciók fogják a változást elhozni, hanem az erős közösségek, melyek alkalmas vezetőket tudnak kiállítani a választásokra.”

Újságunk arról, hogy mi történik a kecskeméti ellenzéki oldalon, a régi és az újonnan bejelentkező pártok háza táján, további érintett politikusokat fog megkeresni.