Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett június 16. péntekre. A parlament oldalán elérhető levél szerint a rendkívüli ülés összehívását öt indítvány „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárások miatt szükséges”. A pedagógusok státusztörvénye is az öt indítvány között van.
Az indítványok őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban” – írta Semjén.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője Facebook posztban reagált Semjén levelére:
„Azt még nem tudjuk, hogy a szavazást mikorra tervezik. De egy dolog biztos: nem érdekli őket az érintett pedagógusok, diákok és szülők hangja: erővel akarják átverni a kormányzati bosszút a tiltakozásokért!”
Az Atv.hu-vel még azt közölte a Fidesz-frakció hétfő délelőtt, hogy a múlt kedden benyújtott státusztörvény-javaslatot normál menetrendben szeretnék tárgyalni. A Parlament elé egész hétre területfoglalási engedélyt kért tüntetések szervezésére a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront, mert arra számítottak, hogy akár már ezen a héten megszavazhatják a javaslatot.
Március 2-án tette közzé a kormány honlapján a Belügyminisztérium a státusztörvény tervezetét. A pedagógusok és a diákok bosszútörvénynek nevezik, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.
A tanárok munkabeszüntetésére lehet reakció a törvénytervezetben, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Valamint a fenntartó az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki, ami alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába.
Több jogot kapnának a fenntartók a tervezet szerint, így az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben. Ilyen például a pedagógiai program: eddig az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kellene kikérni és a döntést a fenntartó hozná meg.
Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot.
A státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. A PDSZ ezért úgy döntött, hogy Brüsszelhez fordul a javaslat miatt.
via Telex
