Egy 2019-ben készült felmérés szerint Kecskeméten több mint 1400 embert érintett a demencia, de akkor már hosszú ideje növekedés volt megfigyelhető a számokban, és a trend vélhetően az elmúlt években is folytatódott, így manapság biztosan ennél is többen küzdenek emlékezetkieséssel, nehezített gondolkozással, a nyelvi készségek és problémamegoldó képességek leépülésével. Éppen ezért óriási hiányt pótolhat, de legalábbis enyhíthet, valamint sok családnak segítséget jelenthet, hogy a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat a legoptimistább forgatókönyv szerint már jövő év elején megnyithatja 40 férőhelyes kecskeméti nappali ellátóját demens személyeknek.
A demencia a Webbeteg cikke szerint a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak. Memória-, beszéd-és tájékozódási zavar, hibás vagy csökkent ítélőképesség, a figyelem hanyatlása, tárgyak rossz helyre tétele, hangulati vagy viselkedésbeli változás, személyiségváltozás – ezek a legáltalánosabb tünetek, bizonyos demencia típusoknál előfordul mozgáskoordinációs zavar is, például Parkinson-kór esetén. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Előfordulása 60-64 éves kor között 1 százalék, 70-74 év között 5,7 százalék, 85-89 év között már 22, amelynek súlyos társadalmi következménye van – Kecskeméten is.
Kecskeméten 7 ezer ember vesz részt a demensek napi gondozásában
A kecskeméti demencia-akcióprogram keretében, 2019-ben készítettek egy felmérést, a városban körülbelül hány embert érinthet a szindróma. Az nem okoz meglepetést, hogy a népesség Kecskeméten is idősödik, a 65 éven felüliek aránya a 2010-es 14,42 százalékról 18,09-re nőtt. A demenciával élők pontos száma, fajtái és súlyossági foka nem ismert, becslések szerint 2010-ben 1145 fő volt, 2019-ben már 1432 főre emelkedett, ami jelentős, 18 százalékos ugrás, alig egy évtized alatt. „További esetszám emelkedésre kell készülnünk. Nehezíti a helyzetet, hogy nem ismerjük a rejtőzködő betegek számát. A demens betegek napi gondozásában és ápolásában, hivatásos gondozóként, ápolóként, hozzátartozóként, vagy esetleg szomszédként, barátként több mint 7000 ember vesz részt Kecskeméten” – áll a kutatás összegzésében. Mindez tehát jól megvilágítja, milyen széles társadalmi csoportot érint közvetlenül és közvetve a demencia.
A konklúziókat is levonták a felmérést követően. A főbb megállapítások:
- Az ellátási kapacitások korlátozottak: hiányzó ellátási formák, a férőhelyek és az elszámolható gondozási órák száma elégtelen
- Kevés a demencia gondozás területén speciálisan képzett és tapasztalt házigondozó
A szociális és egészségügyi ellátórendszer nem nyújt közvetlen személyre szabott szolgáltatásokat a demenciával élők számára (uniformizált ellátások) - A gondozók számára nehézséget okoz az enyhe fokú demencia felismerése, nincs kialakult eljárásrend a diagnózis kezdeményezésére
- Hiányoznak a gondozást támogató digitális jóléti eszközök és azok használatának ismerete
- A demenciával élők és hozzátartozóik magukra hagyatottan küzdenek, elszigetelődnek
- A szociális és egészségügy szolgáltatások elégtelensége és diszfunkciói miatt a hozzátartozóra többszörös teher hárul a gondozásban
- A társadalmi szervezetek nem ismerik a demenciával élők és a gondozó családok szükségleteit és igényeit, nincsenek tisztában azzal miként és hogyan segíthetnének
Megszületett a nulladik döntés
A férőhelyszámok-kapacitások elégtelenségét, a személyre szabott szolgáltatások hiányát Kecskeméten enyhítheti – ha teljesen nem is tudja megoldani – a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat által indítandó nappali ellátás. 40 demenciával élő embernek tudná ezt biztosítani a Rév a jövőben a Fecske utcai ingatlanban, jövedelemtől függő, vállalható térítési díj ellenében. A témával júniusi ülésén foglalkozott a kecskeméti képviselő-testület is, döntés született arról, hogy az önkormányzat ezügyben kössön ellátási szerződést a Rév fenntartójával, a Kecskeméti Római Katolikus Főplébániával.
„Szociális intézményt állami normatívával lehet működtetni, hacsak nem áll mögötte valamilyen nagyon tőkeerős fenntartó, de ez igen ritka. Az új intézményeknek az állami támogatásba való úgynevezett befogadási eljárása viszont korlátozott lehetőségeket kínál. Ha önkormányzat alapít új szociális intézményt, a finanszírozást kvázi automatikusan megkapja. Civil szervezet vagy egyház nem, csak akkor, ha települési önkormányzattal feladatellátási szerződést köt. Ezért a közgyűlési döntés tulajdonképpen a nulladik lépés volt, hogy el tudjunk indulni az állami normatíva elnyeréséért. Az újfajta ellátás elindításáról természetesen régóta zajlottak már az egyeztetések” – tudjuk meg Molnár Ferenctől, a Rév intézményvezetőjétől.
Nagy munka kezdődik a Révnél
A Rév szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményét működteti a Fecske utca 20. szám alatti épületegyüttesben. Ez önkormányzati tulajdonú, a Rév 2000 óta ingyenes bérlője. Korábban itt volt a Család-és Gyermekjóléti Központ, amely 2022-ben az Olimpia utcára, a Rudolf-laktanya felújított épületeibe költözhetett. A Rév ekkor kérvényezte az önkormányzatnál, hogy feladataik bővítésére kapják meg az egész ingatlant. Sikerrel jártak, ennek köszönhetően bővíteni tudják kapacitásaikat: a szenvedélybetegek nappali ellátását 25 főről 30-ra, a pszichiátriai betegekét 35 főről 45-re emelik. Az újonnan megkapott utcai épületrészeket ecélból hasznosítanák, és ide költöznének az udvar hátsó feléből a dolgozói irodák és a terápiás helyiségek is – utóbbiak helyén pedig a demens ellátó részleget alakítanák ki, összesen mintegy 280 négyzetméteren. Ehhez persze jelentős felújításra, a közművek, nyílászárók cseréjére és nem utolsósorban falbontásokra, átépítésekre lesz szükség.
A korábban önkormányzati irattárként működő helyiségből melegítőkonyha és többfunkciós csoportterem lesz, az irodákat egybenyitva egy másik, kisebb csoportszobát is létesítenek, majd továbbhaladva egymás mellett lesznek a pihenőszobák, mellékhelyiségek, a nővérszoba és a terápiás munkatársak irodája.
„Tanulmányozzuk a meglévő demens nappali ellátó intézményeket, és eddigi tapasztalataink szerint markánsan megjelenik kétféle csoport. A demens betegek egyik része befelé fordul, csöndben szeret lenni, saját belső világába merül, vagy olvasgat, tévét néz. És vannak olyanok is, akik aktívabbak, szívesen beszélgetnek, igénylik a foglalkozásokat. Mind a két csoportnak szeretnénk egy-egy szobát, hogy elkülönülhessenek az igényeik szerint” – magyarázza Molnár Ferenc.
Az udvaron is sok változás lesz, jórészt megszűnnek a parkolóhelyek és az aszfalt helyét egy több mint 250 négyzetméteres kis park foglalja majd el. A padokkal-kiülőkkel hangulatossá tett kertet az ellátottak védelme, elkóborlásuk megakadályozása érdekében kerítéssel veszik körül, így jó idő esetén a demens személyek bátran kint tartózkodhatnak. Sőt az egész intézmény kialakítása olyan lesz, hogy az izgatott, zaklatott állapotba került ellátottak teljesen körbe tudják majd járni, felügyelt körülmények között, hiszen a nővér szobából teljes kilátás fog nyílni az udvarra és minden bejáratra.
A teljes épület felújítása a tervek szerint 200 millió forint körüli összegbe fog kerülni. A költségek részben saját forrásból, részben fenntartói támogatásból tevődnek össze. Molnár Ferenc reméli, nem jön elő olyan épületszerkezeti vagy bármilyen más probléma, amely felborítaná a költségvetést.
Kiemelt feladat az állapotromlás fékezése
„A pontos számokat nem ismerjük, de Kecskeméten és vonzáskörzetében nagyon sok család küzd azzal, hogy egyik vagy akár mindkettő idős szülő felügyeletre szorul, mert a mentális képességeik oly mértékben lecsökkentek, hogy nem lehet őket otthon egyedül hagyni – viszont nincs, aki vigyázzon a betegre. Ilyenkor sokszor az történik, hogy valamely családtag feladja a munkáját, hogy gondozza a szülőket. A nappali ellátó ezeket a problémákat venné le az érintett családok válláról: munkaidőben, fél 8-tól délután 4-ig, fél 5-ig biztonságban tudhatnák a demens hozzátartozójukat. Akik napi többszöri étkezésben részesülnek és természetesen teljes körű felügyeletet, szociális és mentálhigiénés ellátást kapnak majd. Nagy hangsúly lesz a készségfejlesztésen – tehát nem csak egy ‘megőrzőként’ működik majd a részleg. Kiemelt feladata lesz az állapotromlás fékezése, amelyhez intellektuális, érzelmi és mozgást fejlesztő programokat dolgozunk ki. Úgy vélem, sokat fog javítani az érintettek életminőségén, ha közösségben, sorstársakkal és szakemberekkel töltik napjaikat” – hangsúlyozza Molnár Ferenc. Hozzátette: a tíz munkatársból kettő lesz gondozó, nyolc pedig fejlesztő. Mivel a szociális szféra terén is nagy a munkaerőhiány, hatalmas igény lenne jól képzett szakemberekre, viszont a fizetések igen alacsonyak, így várhatóan ennek a tíz főnek a megtalálása sem lesz egyszerű küldetés.
Színes ajtók, száműzött szőnyegek
Az intézményvezetőtől azt is megtudjuk, hogy az épület megtervezésébe demencia szakértőket is bevontak és nagyon érdekes inspirációkat kaptak. Például a színek használata terén: az ellátottak számára fontos ajtók – a csoportszobáké, mosdóké – élénk színűek lesznek, hogy ezzel is megkönnyítsék a tájékozódást. A melegítő konyha, a mosogató helyiség, a raktár ajtaja ellenben visszafogott festést kap. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az érintettek mozgását lehetőleg ne nehezítsék emelkedők, küszöbök, szőnyegek, mert ezek is el tudják bizonytalanítani a demenciával élőket.
Hogy miért éppen 40 főre tervezték az ellátót? Két főbb oka is volt: az épület alapterülete ennyit tesz lehetővé, másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy 30-50 fős nappali ellátók tudnak jól működni a hazai nagyobb városokban (30 fő alatt nem gazdaságos, 50 fő fölött túl nagy). Molnár Ferenc elmondta: az egészségügy által kimutatott szenvedélybetegeknek csak egy pár százaléka veszi igénybe a részükre nyújtott szociális ellátásokat, de véleménye szerint a demens betegeknél sokkal magasabb lesz az arány, mert a családtagok helyzetén is sokkal többet javíthat a szolgáltatás.
„Most még a költségvetés tervezése és a műszaki tervezés zajlik. Számításaim szerint szeptember elején egyszerre tudjuk majd meghirdetni a férőhelyeket és az álláshelyeket. Ha a finanszírozás szempontjából is minden jól halad, a legpozitívabb forgatókönyv szerint jövő év elején már megnyithatjuk intézményt„ – bizakodik a Rév intézményvezetője.
Kecskeméten a demenciával élő betegek és hozzátartozóik megsegítésére indult el a Memória Pont (az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának épületében, Piaristák tere 7.) Itt nemcsak informálódni lehet, hanem szűrést is végeznek és tanácsokat is adnak. A témáról a betérők rövid olvasmányos anyagokat kaphatnak, tájékoztató filmet nézhetnek és csatlakozhatnak a hasonló problémákkal küzdő emberek csoportjaihoz. Elérhetőség: +36 70 647 3857; memoriakozpont@alapellatas.hu.